Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 3. szám - Pethő Sándor: Lovag, Halál és Ördög (Hangjáték két részben; első rész)
őszinte aggodalomból nekivág az útnak, én sem tehetek másképp. Emellett volt azonban egy másik, sokkal rémisztőbb ok is. Az az akkor még halványnak tűnő lehetőség, hogy Nietzsche tényleg beteg. Tudtam, hogy ebben az esetben gyors és hatékony beavatkozásunk nélkül örökre eltűnhet a szemünk elől az itáliai téboly- dák sötét alvilágában. 2. jelenet. Torino, Piazza Carlo Alberto, Nietzsche szállása 1890. január első napjai CSELÉDLÁNY: (kétségbeesetten kiáltva) Signore Fino! Signore Fino! Jöjjön gyorsan, kérem! Az a német professzor az emeleti szobában... FINO: Mi van vele? Napok óta ki sem teszi onnan a lábát... CSELÉDLÁNY: Uram!... Azt hiszem (halkan, ijedten)... megőrült... FINO: Mi? Már megint leskelődtél, mi? Te, te... CSELÉDLÁNY: Az üdvösségemre esküszöm, hogy a szobája közelébe sem merek menni, mióta úgy láttam táncolni! Hallgassa csak! NIETZSCHE: (a szobából, az ajtón keresztül, pátosszal) Halljátok hát, Dionüszosznak, a lét mélyéből sötét örvényként feltörő extázis és mámor istenének üzenetét! Zeusz gyermeke ő, akinek anyját, Szemeiét nagy isten a legszörnyűbb szerelemmel szerette, amellyel csak isten halandót szerethet. Hallgassátok a rettenetes apától született parancsát, akit a fényglóriában megjelenő Zeusz látásától szörnyethalt anyja hasából magzatként ragadott ki. Combjába varrva vitte Nüsza hegyére, a legborzalmasabb helyre, melyet még az istenek is rettegve kerülnek. A Nüsza hegyén született ezt üzeni néktek, drága véreim! Vessétek meg a földtől elszakadókat, üdvösségükért a mennyországba botorkálókat! Az emberben az a szép, hogy nem cél, hanem híd, mely a mostani embert felülmúló emberhez vezet! Most ütött a Nagy Dél, az emberfölötti ember eljövetelének órája! Isten meghalt, hogy az emberfölötti ember éljen! FINO: Még csak ez hiányzott! Most már biztos, hogy a szájára vesz az egész város! A múltkor az az átkozott eset a lóval, a piazzán, most meg ez a kántálás... Remélem, nem hallatszik ki az utcára! NIETZSCHE: (gyűlölettel) Hiába minden! Negyven éven át gyötörtél, hajszoltál, de most már vége! Már senki sem tudja megakadályozni az emberfölötti ember evangéliumának győzelmét! (gúnyosan kacagva) Eredj a naumburgi tölgy alá! Ott a helyed! Sötét felhőkből hulló ólmos cseppek hirdetik a villám közeledtét. Antikrisztus nevében átok legyen mindenen, ami gyenge, ami elszakít a lét örök körforgásától! Átok legyen mindenen, ami keresztény... 9
