Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 1. szám - Sándor Iván: A forgatókönyv
dulat szorgos és begyakorolt. Mindketten tudják, hogy ami történik, megengedhetetlen, mégis engedélyezett, tudják, hogy nem ketten vannak, s a harmadik, aki nincs jelen, dönt afelett, ami végbemegy. Ezt megbonthatatlan rendnek tekintik. Mürtilosz szolgálatai jutalmát készül élvezni, Hippodameia az így elnyert unaloműző lehetőséget. Ismerik munkaszerszámaikat, a szakértelem nem jár együtt az egyhangúsággal. Mürtilosz a karcsú bokánál kezdi a test megmunkálását, tenyere lassan kúszik a combig, a kerevet mellett térdelve szájába veszi a mellbimbókat, egyik kezével Hippodameia combjai közé nyúl, a másikkal a feneke alá, mint a jó szerszámkészítő várja, hogy a lány nyelve mikor fogadja be a nyelvét, a szívás erősödésével vezeti be két ujját a szeméremnyílásba, Hippodameia egyik kezével párnát szorít az arcára, hogy a hörgését elfojtsa, a másik kezével a térdelő ágyékához nyúl, mozdulataikat összehangolják, mint egy kancát, gondolja Mürtilosz, s Hippodameia ismert parancsára ki is mondja, mint a mének, lihegi válaszul a királylány. Megölettétek? kérdezi Hippodameia, amikor a férfi már mellette fekszik. Közeledik. Nem esett baja? Közeledik. A mellére húzza a férfi fejét, a fülébe súg. Mürtilosz felemelkedik. De hiszen az apád. Te ülhetsz a trónjára, ha megesik... De hiszen az apád. Hippodameia kezét a férfi nyugtalan nemi szervére helyezi. Nem bizonyos... A várfalon megszólalnak a dobok. A dobosok mellvédője, sisakborítója juh- bőrből készült. Pelopsz belovagol a várudvarra. Fuvolaszó. A hangszer megszó- laltatója láthatatlan, a zene elnyomja a dobpergést. Mintha nagyon messziről, a felhőkön is túlról hallatszana. Pelopsz lova a rájuk meredő, a naptól feketére égett koponyák látványától felágaskodik. Két szolga futva közeledik, elvezetnék a lovat, de Pelopsz egy intéssel visszaküldi őket, kantárszáron vezeti az állatot a trónszék elé, dárdáját a király előtt a földbe döfi, pajzsát, pallosát melléfekteti, sisakrostélyát felnyitja. Szebb, mint a többi volt, gondolja a király. Kék a szeme, fekete és göndör a haja, ívelt, vastag az ajka. Magasabb a korábbiaknál. A karizmai is erősebbek, két harcosával könnyűszerrel végzett. A trónszék egyik oldalán Hippodameia foglal helyet, a másikon tízéves fia, örököse a trónon. Pitheusz karcsú, sötét haja a vállára omlik, tekintete szelíd, figyeli apját, örökösen utasításra vár. A leányomért kívánsz versenyezni? Érte és királyságodért, döntésed szerint. Hippodameia felemelkedik. Meghajol apja előtt. Meghajol Pelopsz előtt. Meddig ismétlődik minden, gondolja. Az őrség felsorakozik Pelopsz mögött. Tíztíz harcos, a szokásos tíz sorban. Dárdájuk előremered. Pelopsz lovára ül, elindul a falanx előtt kijelölt szálláshelyére. A dárdások kísérik. 6
