Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 2. szám - Kerényi Ferenc: Egy ősbemutató emléke (175 éve mutatták be Katona József Bánk bánját)

szövegkönyve is volt a jutalom]átékra választott Bánk bán mellett. Az 1831. február 19-én játszott fordítást, a Pesten már műsoron volt A Mombelli grófokat ugyan nem tudjuk személyéhez kötni, de ugyanebben az évben benyújtotta cenzúrára a tulajdonában volt, szintén 1816-os dátumot viselő Aubigny Clementiát, amelyet a kassai könyvvizsgáló, Magyar József 1831. december 29-én eltiltott: „Ezen darabot előadni nem szabad, mert szitkokkal tele vagyon. Istenről nagyon illetlenül szól, és régi vallásbéli villongásokat előhoz." Persze rögtön felvetődik a kérdés: hogyan engedhette át akkor a Bánk bánt, amelyet Pesten 1819-ben csak kinyomtatásra engedélyeztek, előadásra nem? A színlap névanyaga sejteti a választ: a cenzor elé nem az 1816-ban még csak kéziratban megvolt, Kecskeméten fölolvasott első kidolgozás került, hanem a végleges változat nyomtatott szövege (Pest, 1821), amelyet a pesti döntésről tájékozatlan cenzor megnyugodva engedélyezett - most már előadásra is.

Mint a bevezetőben említettük, a nyomtatott színlapon az időpont módosult: február 16-ról 15-re. Itt a kalendárium segít. Abban az esztendőben február 16. szombatra esett, „farsang farka" volt, az utolsó báli lehetőség a nagyböjt előtt; a színlap ajánlása említi is az egyidejűséget. A színházi eseményt utóbb mégis, jó érzékkel, egy nappal előrehozták. A jutalomjáték azt jelentette, hogy a megtisztelt művész választhatta ki a játékdarabot, és a napi költségek levonása után ő kapta meg a nettó bevételt. A jegyeladás növelése érdekében - amint szokásban volt - „Udvarhelyi Miklós, nemzeti színész és dallos" is szép ajánlást írt az ismeretlen darabról, hogy indokolja választását és felcsigázza a közönség érdeklődését: „...a hajdankorból egy oly honévrajzi történetet kívánok kellemes időtöltésül szemléltetni, mely akár a költőnek nagy lelkét, akár a characterek fénye-becsének rajzolását tekintsük benne, minden módon remek..." A színész Mikhál bán szerepét választotta magának. Mellékszerep, amiről a szerző az első kidolgozás jegyzetében azt írta: „De ne mutasson egy nevetséges álomszuszékot." Ugyanakkor fontos is, hiszen komoly jelenete van a IV. felvonásban Gertrudisszal, és Bánk őrá bízza gyermekét.

Az előadás körülírásához a szereposztásból kell kiindulnunk. Ez még ugyanis a színészet történetének az a korszaka, amikor az alkat = szerep megfelelés dominált. Jellemző, hogy Déryné az 1810-es évekből, amikor leírja Katonát, egy hősszínész követelményeit állítja fel vele szemben naplójában. Neki mint naivának, a hős(szerelmes) volt a színpadi párja. Hiába jó képességű és szép termetű, ha nem férfiszépség és nincs színfaldöntögető hangereje. A Bánk bánt író, a színpadot belülről ismerő Katona figyelemmel is volt a szerepkörök gyakorlatára, és ezen lényegében a második kidolgozás sem változtatott. Ez az oka annak, hogy a Bánk bán színháztörténetének első korszakában a dráma szerepei színészi ambíciók tárgyai. Egyszerűbben és magyarán: el tudták játszani, különösebb előtanulmányok nélkül.

Az első Bánk bán, Bartha János maradéktalanul megfelelt a Déryné megfogalmazta elvárásoknak. Nem tartozott a régi aktorok közé, 1828-ban csatlakozott Egerben a társulathoz, tanult mestersége szerint mint színházi szabó. Dérynétől tudjuk, egy beugrás alkalmával derült csak ki, hogy a dörmögő, szép szál legény gyönyörű orgánummal, istenáldotta basszushanggal rendelkezik. Nem volt tehát természet szabta akadálya hősszínészi pályafutásának. Adottságaival azonban vissza is élt, amint az egy későbbi, 1836. november 1-jei budai Bánk bán-előadás kritikájából kitűnik: „Sajnálni lehet, hogy e ritka s megrázkódtató orgánummal bíró színész ezt szavalásának ámyéklataira nem szokta használni, (...) mint ma, midőn a szüntelen dühöngő hangnak rendkívüli ereje verdesi a hallgatók füleit..." Később a tanulásra, önképzésre nemigen hajlandó, a kritikára nem hajtó színész a drámán belül az egysíkúbb szerepekre váltott át: Tiboréra, majd II. Endrére.

Melindát Déryné játszotta, akinek számára valószínűleg a belé szerelmes Katona eleve írta a szerepet. Igazi szépség sohasem volt, kissé már túl a szerepkör és Melinda életkorán (40. évében járt), alkata el is nehezült, de - egy kortársi, ráadásul női emlékezés szerint

87