Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 12. szám - Acsai Varga Vera munkái

A legszebb gondolat, festői értelemben, az Eget és a Földet, a Kéket és a Feketét (Kék-fekete sapkám dala), az éjt és a nappalt elválasztó szivárványos derengést és fénypompát, a hajnal és alkonypírt, s a kékek egyre világosodó és mélyülő fényeit, s egyebeket, zöldeket is például, szóval mindet, mindig sajátos arányban, barnává keverni. Kötött sapkán. Ez konkrét, mint Kosztolányi?) haja, a konkrét pasztellkék stb. A Mr. Csikk Gitanes Mais16 színei bizonyítják: a tubus színe, a viaszkréta pigmentje is lehet telitalálat! A festőiség végső soron nem lehet lineáris! A körvonal a kérdés! Érdekes, hogy Gadányi, Veszelszky, Komiss etc... Utrillo és De Staél. Ez szín(!)tiszta festészet. Ami aztán, a festményként abszolutizált sík, hogy inneninek, túlinak, kápolnába és azon kívül (Rothko inkább azért szerethette a papírt, mert sima volt, jól terült rajta és nem az, hogy beszívta volna a festéket) - s, hogy Klee akkor elmúlt - és Duchamp (mire gondolhatott Ottlik? -nyilván semmire, élet = mű + mű + mű... = élet, ez az avantgárd gesztus!). A számtanból, vagyis a számtan és a mértan keverékéből - megint az elemzés (analízis) - a költői tétel (és költői bizonyítása): minden korlátos sorozatnak van konvergens részsorozata! Az egzisztenciális faktor. Evvel szemben, hogy csak Motherwell? Az is hiúságból? Sakk és gombaszakértelem? Aztán a festőiség, megint. Marcel a szemét másra használta, megpróbált gondolkodni azon, ami van, de ez nekem nem érdekes itt.

Ami lesz, az jön. Ami jön, az múlik. Ami múlik, az volt.

Vaskapu az egyetlen és utolsó Északi hágón. A belső világosság És a külső sötétség.- Fogy a cérnám!

Ananké Demiürgoszt kiált!

16 Mr & Tandori. Grimm Könyvkiadó, Szeged, 1997,13. o.

25