Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 1. szám - Alföldy Jenő: Vitamonológ (Kovács András Ferenc és Tornai József haikui)
négy haiku? Számozott versszakokként, mint ama villoni strófák J. A. Eszméletébenl És föl nem foghatom, miért részesíted előnyben a pecsétgyűrűt meg a brosstűt a gyöngysorral szemben. Igazságtalan vagy, mint az a sok kritikustársad a pályán, aki „bezzeg a Goethére" gondol, amikor Hölderlint olvas, és „bezzeg Adyra", amikor Kosztolányira kellene koncentrálnia, mert éppen az van előtte. Vegyünk további példákat! Nézd meg Kovács András Ferenc másik két haikuját, a Japán hexametert A két kis vers boszorkányos módon egyformán megfelel a haiku és a hexameter szabályainak. Ki gondolta volna, hogy erre is alkalmas ez a - te így mondanád rosszkedvűen - kaptafaforma. Hexameterré „egyenesítem" mindkét haikut, hogy ne csak hallja, hanem lássa is az olvasó. A hódolat Isszának így fest: Nőszirom árnya az ég - tücsök álma is édes alatta. A Színe és visszája pedig így hangzik: Minden a semmi vak álom a rend kusza semmi a minden. Láttál-e már ilyet?- Az áldóját, ezek tényleg szépek! Mit ki nem talál ez a Kovács András Ferenc! Nem akarnám megsérteni a sok tartalombuzi által gyanússá tett szóval, de ő aztán formaművész a javából. Minő szerencse, hogy a tizenhét szótag épp elég a hexameterhez... Kosztolányi óta sokan rímekkel fejték meg a haikut, de hogy valaki hexameterre szerelje át... bámulatos. Palinódiát is tud vajon a varázsló, amely oda-vissza olvasva egyaránt haiku?- Valamelyes formaművészettel szembeni gyanakvást azért a te szavaidból is kiérzek. Mondd csak, kedvenc Weöres Sándoroddal szemben is gyakorlód? Hát nem te vágtál vissza annak a „nem vagyok kritikus" kritikusnak, amikor nekirontott Weöres formaművészetének? De mutatok neked másféle haikukat is. Itt vannak Tornai József vadonatúj háromkái (Bertók nevezte így ezt a műformát) - micsoda véletlen, ezeket is a novemberi Forrásban olvastam. Ötletszerűen választok hármat a sorozatból - itt van az Öregség és a kisgalambok: A kisgalambok régen szárnyat nyitottak hajam kihullott.- Ez is csakugyan eredeti, és egészen máshogy rendhagyó. A haikuban elvárt ellentét itt nem közhelyszerű - a fiatalság és az öregség áll egymással szemben, de meglehetős távolsággal, az ember és a galambfi alakjában. De nem a „galambősz" hajszínnel játszik szójátékot (ami ugye a fiatal galamb tollazatának éppúgy a színe, mint a megőszült ember hajának - ez volna az olcsóbb megoldás), hanem a tollasodást és a haj gyérülését hozza képzeletünkbe. Van még valami a tarsolyodban?- Azt mondja Tornai: Öled előtt. íme a vers: Lehet, hogy egyszer mégis kinyitom öled előtt az ajtót. 111
