Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11. szám - Miskolczi Miklós: Szabadka elvesztése (90 éve történt: 1918. november 13., este 7 óra)
Miskolczi Miklós Szabadka elvesztése 90 éve történt: 1918. november 13., este 7 óra Hosszú történelme során Szabadka város neve többször is volt Subotica. Az ország (akkor) harmadik legnagyobb városának elvesztése, vagyis a legutóbbi névváltozás Trianonhoz köthető. Egészen pontosan 1918. november 13-ához. A tábornok vonalat húz A balkáni francia-szerb seregeket vezénylő Franchet D'Esperey tábornok belgrádi főhadiszállásán egyszerűen nem akarta tudomásul venni, hogy formailag véget ért a világháború, hogy az 1918. november 3-án Padovában aláírt fegyverszünet a déli hadszíntérre is érvényes. A padovai egyezmény szerint földön, levegőben és a tengeren azonnal be kell szüntetni az ellenségeskedéseket, és ami nagyon fontos „minden megszállt területet... katonailag azonnal ki kell üríteni. Nagy Magyarország területe teljesen érintetlen marad...". A hadi dicsőségre vágyó tábornok azonban oly terveket szőtt, hogy keresztülgázolva Magyarországon egészen Berlinig vezérli seregét. November 4-én csapatai átlépték a Szávát és nagy erőkkel törtek Magyarország belseje felé. Az éppen csak megválasztott Károlyi Mihály miniszterelnök ebben a helyzetben úgy vélte, hogy az önállósuló Magyarországnak külön fegyverszünetet kell kötnie. Padova messze volt, az antant balkáni (keleti) hadseregcsoportja pedig túlságosan is közel. „Kifejtettem azt a véleményemet, hogy a békedelegációt... azonnal útnak kell indítani - írja visszaemlékezésében Károlyi Mihály. - A kormány egyhangú véleménye az volt, hogy a békedelegációnak Franchet tábornokhoz kell mennie." Fölvetődött, hogy vajon jó-e, ha a frissen megválasztott miniszterelnök ilyen zavaros helyzetben elhagyja az országot, de végül határoztak: „azt a külpolitikai előnyt, hogy mindig antantbarát politikát hirdettem, ki kell az ország számára használni". A gróf Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, báró Hatvani Lajos, Bokányi Dezső kormánytagokból és néhány szakértőből álló delegációt szállító különvonat november 6-án, 22 órakor a budapesti Ferencváros pályaudvarról indult. Lassan döcögött Szabadka felé, miközben az a hír járta, hogy József főherceg titkos parancsa szerint Kövess Hermann tábornagy délen tartózkodó csapatai a polgári forradalom mámorában úszó Budapest ellen vonulnak. A delegáció attól is tartott, hogy a királyhű csapatok támadást intéznek a vonat ellen. Belgrádban a rideg, sőt egyenesen udvariatlan Franchet tábornok átnyújtotta a fegyver- szünet új feltételeit és elment vacsorázni. A „Fegyverszüneti katonai szerződés a szövetséges keleti hadseregek és a magyar állam között" címet viselő tervezet nem is hasonlított a padovai 41
