Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 11. szám - Fenyvesi Ottó: Maximum rock & roll (vers)

& Fogytán a holdfény, a romantika. Fogytán a forrás, a bugyogás. Nyakadról elfogytak a gyöngyök. Elhalt az ének, csendesül a basszus, a szoprán. Halkul a zsivaj, a lárma. Fogytán az éjszakák. Föléltük szerelmünk. & A kutak vize, mint a szerelem, elapad. Tűz kellene, csók, szenvedély. Szavak kellenének, bátrak, merészek, hogy megóvjanak bennünket a kísértéstől. & Már nincs mentség, nincs visszaút: akkor ott valami visszavonhatatlanul, végérvényesen. Szerelem menni föld alá, mindenestül menni pokolba. & A szerelem megöli a dallamot. Killing Me Softly. Egy szoprán vérem ereszti, torkomat metszi, lágyan gyilkol. Belém fojtja a szavakat. Már nem hallom a világ neszeit, és a bútól harmatos dalokat. Csak a hold ficánkol, hamarosan talán rohamra indul, nélkülem, egy úí reggel & Tegnap még azt hitted: éjnek hajnalán, boldog virradat, egy életre szóló mosoly, s feléd nyújtja méhét egy vérző nőszirom. Ma már mindennek vége: tovatűnő női illatok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom