Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 10. szám - Simoncsics Péter: Egy „sportember” emlékezete (Kontra György (1925–2007))
Simoncsics Péter Egy „sportember" emlékezete Kontra György (1925-2007) A tudás birodalmának legalább három régiójában volt otthon: a biológiában általában, s benne különösképpen az orvosi fiziológiában, a pedagógiában mint elméleti pedagógus és gyakorló tanár, és végül, de nem utolsósorban a bölcseletben. Minderről pedig még papírjai is voltak: általános orvosi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte, és a Budapesti Orvostudományi Egyetemen fejezte be 1952-ben, filozófusi diplomáját pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem adta ki 1951-ben1. Időben még ezeknek előtte, 1945-ben szerzett egy arany medált is, ami azt tanúsította, hogy abban az évben ő volt a leggyorsabb Magyarországon a 100 méteres gyorsúszásban. Orvos-biológus, pedagógus, filozófus - mindenekelőtt azonban sportember volt egy olyan korban, amely nem sportszerűsége révén fog bekerülni a történelembe. Kontra György életének vezérlő elve a „fair play" volt. Már ifjúkorának kezdetén is, 1944-ben, amikor a „fair play" elvét követni esztelen, olykor halálos kockázattal járó viselkedésnek számított. Másodéves orvostanhallgató volt, amikor a Trefort-kerti auditóriumba becsörtetett egy hazaffy, s az előadó tanárt félretolva fölvételt hirdetett a „hon védelmére" speciálisan az orvostanhallgatók számára alapított Csaba Bajtársi Egyesületbe. Nem bajlódott a hallgatóság többségének vagy kisebbségének hajlandóságával, hanem kérés és kérdés nélkül osztani kezdte az előre kitöltött jelentkezési lapokat név szerint szólítva ki a hallgatókat a magával hozott ábécésorrendbe szedett lista alapján: — Kemény István, ja, maga, most látom, zsidó, magának nem jár! Következik... Kontra György, itt tessék aláírni! — Köszönöm, nem. Nem kérek olyasmiből, ami nem jár mindenkinek. Kontra György elmondása szerint reflexből cselekedett, nem mérlegelte tettét, pedig félt, de sportemberi lényét nem tagadhatta meg. És bár nem lett a Csaba Bajtársi Egyesület tagja, egy másik félkatonai alakulat, a Levente Egyesület keretében az illető hazaffy megtalálta a módját, hogy bosszút álljon Kontra György protestálásáért: az ő parancsára békaügetésben kellett Kontra Györgynek körbeugrálnia a Trefort-kertet. A megaláztatást keresztyéni türelemmel, a megerőltetést röhögve viselte: sportember volt. A megtorlásnak 1 A kései utódok kedvéért meg a nevekkel magát fényező kort jellemzendő mondom el, hogy Kontra György mindkét diplomáját bizony ugyanazon a budapesti egyetemen szerezte, ami - hogy nevekkel való takaródzásból a mi korunk se maradjon ki - mostanra tovább osztódott háromfelé, s így állott elő a Semmelweis Orvosi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapesten, sőt a három közül a legutolsó Piliscsabára is átterjedt. 70