Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 9. szám - Rigó Róbert: A zsidó vagyon sorsa Kecskeméten (1944-1949)
száma, amelyek a fenti hivatkozott rendelkezés szerint feldolgozásra várnak". „Tekintélyes munka- többletet jelent az, hogy elhagyott ingatlanok nagy százalékban kevésbé legális körülmények között időközben egyszer, de többször is gazdát cserélt. A telekkönyvi és egyéb hatóságok személyi hiányok miatt ebben nem tudnak segíteni. "127 Megállapíthatjuk, hogy igen nagy fejetlenség és összevisszaság volt a második világháború után Kecskeméten az ingatlanok nyilvántartása és a tulajdonviszonyok rendezése során. 1948-ban, az EJK felszámolásakor, az ingatlanokra vonatkozóan is leltárt kellett készítenie a hivatalnak. A fennmaradt leltár érdekessége, hogy az eredetileg megadott négy kategória mellett megjelent egy ötödik is, a „T", aminek egyelőre nem ismerjük a jelentését. Mindenesetre az megállapítható, hogy az „O" jelzéseket az ingatlanok esetében mind átírták „T"-re. Tehát azoknak a jelzése, amelyek az eredeti elképzelés szerint az Országos Zsidó Helyreállítási Alapot illették volna meg, időközben megváltozott, és így nem kerültek az OZSHA nevére.128 A kecskeméti megbízott által kezelt zsidó ingatlanok leltára 185 személy nevét és az ő ingatlantulajdonait tartalmazza. Olyan személyek neve is szerepel a listán, akik korábban három házat és egy ipartelepet birtokoltak.129 Ilyen volt például Grátzer Ferenc gyümölcskereskedő, aki 1893-ban született, és az egyik leggazdagabb zsidó volt a városban,130 a Bercsényi utca 14. szám alatt lakott egy négyszobás lakásban, vagy Aszódi József131, aki szintén hasonló anyagi javakkal rendelkezett. A leltárban a 185 zsidó személy összesen 154 lakást vagy házat birtokolt Kecskeméten, 24 fél házat vagy fél lakást, 15 még kisebb házrészt vagy lakásrészt, két teljes és egy fél ipartelepet, két ötvenszázalékos tulajdonban lévő gyárat, 59 kát. h. szőlőt, az 589 kát. h. föld ekkor már az EJK kezelésében volt.132 1948. december 20-án a PM Elhagyott Javakat Felszámoló Ügyosztálya Ipari Csoportja utasította a kecskeméti kirendeltség vezetőjét, hogy négy napon belül küldje el számukra az elhagyott ipari üzemek, berendezések, vállalatok, részvények ügyiratait. Ehhez kimutatást készítettek, amelyen Aszódi József, Fischpán Géza133, Grátzer Ferenc, Kozma Andor134, Székely Gyula135 és Székely Ignác136 ipartelepeit és két gépet soroltak fel. 127 BKMÖL, XXIV. 101. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának Kecskeméti Kirendeltségének iratai 1948. 342/1948. 128 Ha az OZSHA nevére kerültek volna, akkor a jogszabályok alapján a MAZSÖK azokat ma vissza tudná igényelni. 129 BKMÖL, XXTV. 101. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának Kecskeméti Kirendeltségének iratai 1948. 367/1948. 130 Grátzer Ferenc fizette 1939-ben a második legtöbb kereseti adót Kecskeméten, 2660 pengőt, gyümölcskereskedő volt, három ház és egy ipartelep volt a tulajdonában. 131 Aszódi József kereskedő a zsidók listáján a 28. legtöbb adót fizető személy, a Kecskeméti Magyar Bank Rt. igazgatósági tagja volt. 132 BKMÖL, XXIV. 101. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának Kecskeméti Kirendeltségének iratai 1948. 367/1948. 133 Fischpán Géza 1939-ben a 20. legtöbb adót fizető zsidó, két és fél ház tulajdonosa volt a belvárosban, az Első Kecskeméti Cement- és Műkőgyár tulajdonosa és a Kecskeméti Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatója volt. 134 Szintén zsidó, de nem található a 88 legnagyobb adófizető között. 135 Székely Gyula volt a Schiffer Cipőgyár 50%-os tulajdonosa, a 43. legnagyobb adófizető 1939-ben. 136 Székely Ignác volt a Schiffer Cipőgyár 25%-os tulajdonosa, a 23. legtöbb adót fizető zsidó és a Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. igazgatósági tagja. 69
