Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 9. szám - Albert Zsuzsa: Legenda Kiss Tamásról

nek fel róla, hiszen annyi meleg sincs a szobában, hogy a pár falásnyi ételt vacogás nélkül bekapják. Amikor Ferkó gyerek nem tüzelővel érkezik haza a fázó családhoz az erdőből, hanem egy fagyott, de még dobogó szívű madárral, az ágyban fekvő, törött lábú apja, aki keményen a maga családfenntartó feladatára igazította gyermekét, nem szidalommal és ütleggel fogadta a tűzifát hátrahagyó fiát, szinte példázatául azon tételének, hogy min­den baj ugyan a szegénységgel kezdődik, de a jóság és a szolidaritás is a szegénységben gyökerezik. A novellák időbeli folyamatosságot sugalló, az idősebb fiútestvért, az apát, az anyát, a nagyapát és a halott kishúgot történetbe vonó sora a gyermekkor félelmeit, traumáit, a nincstelenség egyetemes rettenetét, a túlélési ösztönt és a tehetetlenségbe való beleroppanást idézi meg újra és újra, ezektől az emlékektől képtelen szabadulni az elbeszélő, amíg, akár valami titkot, meg nem osztja olvasójával. Miként a pszichológiában az ilyen felszabadító közlést „kibeszélésnek" nevezhetjük, az irodalomszociológiában „kiírásnak" hívhatnánk. Sántánál ez a kényszer nem önmagáért való, hanem az irodalmi alkotás módszertanának része, természetesen a gyermek- és ifjúkorból megőrzött alapvető élményekre és elbeszélőmodorra épülő, családközpontú, történetfelidéző elbeszélésekre vonatkozóan, amelyek átgondolt szerkezeti és stilisztikai tényezői feszesre fogják a lírai átéltséget, egyben oldják az elbeszélés drámai feszültségét. így a mágikus realizmusnak nevezett megjelenítési mód ironikus metafizikája, miként az erdélyi és erdélyi származású írók némelyikénél, Sántánál is közvetlenül telíti a mondatokat: „Ma sem értem, hogyan kerültünk ebbe az üzletelésbe. Biztos az ördög csinálta. Mert ezen az estén nem nyug­hatott, míg meg nem kísértett bennünket. Azóta tudom, hogy csak egyszer kell rácsapni, többet nem tolakszik." (Mécsek) Ezeknek a történeteknek az olvastán elemi erővel tör fel a kérdés: meddig fokozható a nyomor? Ugyanakkor világossá lesz, hogy a nincstelenség megszentségteleníti a Sánta által legtisztábbnak tartott közösséget, a családot is (Sokán vol­tunk). A Szalma-boldogság hőse már nem gyerek, hanem felnőtt, családos férfi, aki az éhes szájak egyik újabbjával, a tömetlen szalmazsák szájának éhségével szembesül. Az elbeszé­lő gyermekkorában nagyapja az önkéntes halált választotta unokái túlélésének érdekében, ő maga énekléssel, gyertyaárusítással, egyéb munkával igyekezett pénzt teremteni anyja kezébe, önállósulva pedig még a szalmazsákot se képes megtölteni, hiszen a szükséges szalmára ráment volna egynapi keresete, pedig annak nagyon megvolt a helye. A kín végül nem fordul tehetetlenségbe, hanem kacagásban oldódik, mintha a komor tragédia során egy pillanatra felragyogna az idill. Ennek a novellának az egyes szám első személy­ben elmondott családi történetek sorában, amelyek elbeszélője Ferkó vagy Ferike, időbeli előzménye az Emberavatás, amely a munka, a felelősség, a családról való gondoskodás szent feladatának újabb kifejtése. A kamasz, munkát vállaló hős első keresetéből a régtől áhított falatokat vásárolja meg, vajat és tepertőt, a rosszul visszaadó kereskedőnek leszá­molja a nem neki járó pénzt, még egyszer megerősítendő a szegény ember erkölcsösségét, majd amikor hazatér, meg se kóstolhatja a sóvárgott csemegét, fiatalabb testvérei lakomáz- nak belőle, ő mégis boldogan mosolyog, mintha a saját nyelvén futna szét a vaj, és foga alatt roppanna a tepertő. Ez a népi humanizmusban gyökerező feloldás nem csak a novellairodalomban fordul elő - a Mécsek című elbeszélésben már szinte szájbarágó tételességgel -, hanem visszautal arra a gyerekként magába szívott mesekincsre, amit Sánta nem csak történetihlető alap­ként, hanem elbeszélői módszerként is kiaknázott. A Szegény leány, szegény legény című elbeszélése például mesében elmondott, meseformulával indított ballada, a lázadás értel­metlenségét jelző tanulsággal, ami a kíméletlen világgal való személyes szembeszegülés hiábavalótlanságát nyomatékosítja. A választás lehetősége itt is adott, csak hát ismét a két elfogadhatatlan lehetőség közül kell választani. A leány választása igazolást is nyer, a fiúval már viselősként nem hajlandó belemenni egy tehetősebb férfivel, bár ideiglenesnek 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom