Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 7-8. szám - Acél Zsolt: Közösség és ítélet (Kísérlet a nemzeti identitás elbeszélésére Berzsenyi Dániel A magyarokhoz című ódája alapján)

nyújtott és ma is nyújt lehetőséget. Azonban a belső fegyelemre és azonosulásra építő csoportemlékezet mindig ki van szolgáltatva a hatalom kísértésének - különösen akkor, ha a nemzetfogalom a vallásos vagy akár csak a természettudományos kijelentés státusára tart igényt. A szellemtörténeti folyamatában kezelt és a hagyományok párbeszéde alapján megfogalmazott nemzetfogalom segíthet abban, hogy a nemzeti identitást erőszakkal ne rögzítse, vagy ne utasítsa el az ebben érdekelt hatalmi beszéd. Éppen ezért a nemzeti identitás területén tett felfedező utunkat nem a „nagy elbeszélések" (Lyotard) lebontásának vagy a „gyenge gondolkodás" (Vattimo) etikájának ideológiakritikus igénye táplálta, hanem az értelemmel eljegyzett beszéd vágya.

A hagyományból értett nemzetfogalom a meghallgatásnak és beszédnek olyan kultúráját igényelné,79 amelyik ismételten felhívja a figyelmet a hatalom és politikai ítélet torz formáira, határozottan fellép az ellen, hogy bármi is elpusztítsa az egyének és közösségek élő emlékezetét, még ha azt a közöny, az igazságtalanság, vagy az erőszak oldaláról oly sok támadás éri is. Ez a kultúra hozzásegíthet az értelmezésre váró világ teljesebb bela- kásához, az idegenség tapasztalatából táplálkozó önértéshez, valamint a pontos és igaz emlékezethez.

79 A mesterséges emlékezet formáinak gyökeres átalakulása (elektronikus médiumok), a politikai legitimitás új útjainak (pl.: non-majoritarian sources of legitimacy) keresése, az oktatási rendszerek átalakítása is ezt a hermeneutikai kultúrát igényelné.

85