Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 12. szám - Heltai Nándor: Tóth Lászlónak is köszönhető, hogy Kecskemét szívébe fogadta Kodály Zoltánt
Heltai Nándor Tóth Lászlónak is köszönhető, hogy Kecskemét szívébe fogadta Kodály Zoltánt Kecskemét Kodály Zoltán születésének 125. évfordulóján elismeréssel adózhat mindazoknak, akiknek köszönhető, hogy a zeneszerző kecskemétiségét némi késéssel tudatosító szülőváros példamutatóan hozzájárult a Tanár Úr életművének kiteljesedéséhez, előbb a Győr és a főváros kivételével az egész országot megelőző gyermekkari hangversenyek, majd a Városi Dalárda ősbemutatói, a múlt század ötvenes éveitől az ének-zenei iskola országos példamutatása révén. Nagyrabecsülés illeti a Tanár Úr halála után örökségével továbbéltető felelősséggel sáfárkodó tanácsot, majd önkormányzatot, a nemcsak szakmai körökben határainkon túl is elismert tanfolyamokat, nemzetközi szemináriumokat, fesztiválokat szervező Kodály Intézetet, a népzenei találkozók rendezőit, a kiadványok gondosait, a hónukban magukat a legjobbak közé fejlesztő népzenei együtteseket, ifjúsági és felnőtt kórusokat. Az új évezredben sem változtatná meg Féja Géza, több mint három évtizede, a kiválóan sikerült V. Népzenei Találkozó után kialakított véleményét, amelyben szembeállította Kecskemétet a nagy szülötteikről csupán szóvirágokkal díszített emlékbeszédekkel, koszorúzásokkal megemlékező településekkel. Bács-Kiskun megye székhelye „a Kodály- kultusszal valóban kultúrvároshoz illő magatartást tanúsít. Intézmények létesítésével váltja valóra, teszi élővé nagy szülöttjének tanításait. Kisszerű helyi méretek helyett országos méretekben cselekszik. Éppen ezzel tesz tanúbizonyságot, hogy valóban várossá lett. Az igazi város ugyanis nem csupán emléket ápol, de kultúrát teremt." Kötetekben, tanulmányokban többen feldolgozták, leírták, hogy a zeneiskola, az énekes iskola legkiemelkedőbb vezetői (Vásárhelyi Zoltán, M. Bodon Pál, Nemesszeghyné Szentkirályi Márta) és mások (Homoki József, Nemesszeghy Lajos) mit tettek Kodály kecskeméti hazatalálásáért, elgondolásainak érvényesítéséért, műveinek méltó megszólaltatásáért, ezáltal is honi kultúránkért. Az említettek mindegyike nemcsak Kodály-ügyekben számíthatott Tóth László - Németh László szavaival -, a becsületesen agyafúrt tájhazafi és az általa irányított Kecskeméti Lapok kezdeményezőkészségére, hatékony támogatására. Ha mást nem tett volna, mint Kodály Zoltán díszpolgárrá avatásának indítványozását és elfogadtatását, akkor is kitüntetett helye lenne az évfordulós emlékezések sorában. A Psalmus Hungaricus zeneszerzőjéhez kötődő kapcsolatainak már régóta időszerű feltárása lehetővé és kívánatossá teszi „a szívébe fogadott Kecskemét" folyamat néhány fontos mozzanatának felidézését. Bartókot és Dohnányit már 1906. szeptember 6-án zseniként emlegette Szent-Gály Gyula zeneiskolai igazgató a Kecskeméti Lapokban. Bartók 1908 májusában minisztériumi megbízásból részt vett a zeneiskola lehetőségeinek, teljesítményeinek felmérésében. 64
