Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 11. szám - Zelei Miklós: A nagy szovjet cirkusz (Egy nap Zoltai Károllyal)

A párttitkár engedélyével elhangzott a riportban: „Hass, alkoss, gyarapíts..." Matúzné felrendelt bennünket Tóth Karcsival raportra! Kapjuk magunkat! Nem tudtuk, hogy miről van szó. Rózsika meg: „Milyen hülyék maguk! Csinálni a cirkuszt!" Utólag nézve aranyos és kedves volt. „Na jó, menjetek!" A titkárnője meg: „Itt írjátok alá!" Aláírtuk. „A pénztár még nyitva van!" Kaptunk 10 000 forintos külön jutalmat! A gatya lehullott rólunk!- Hogy történt? A követség a képernyőn látta a dolgot, vagy pedig a helyi följelentés hatott?- Hát a KGB működött azért!- Tehát adásba ment?

~ Igen.- Mi volt még tiltott város abban az időben Kárpátalján?- Hát majdnem mindegyik. Beregszász félig.- Ott is volt egy rakétaalkatrész-gyár.- Pontosan. Ha Vereckére elmentél, hát az, hűha, az már valóban nagyon gyanús volt!-Miért?- Hát csak! Mert Verecke. Furcsa módon, akik minket ellenőriztek, azok tudták, hogy mit jelent Verecke. Viszont akiket tanítottak, gyerekeket, azokat nem tanították meg rá. Erdélyben Csíksomlyóra nem mehettünk be. Nem volt átléphető a város határa. Azt ajánlották, hogy a várostól olyan négyszáz méterre álljunk meg.- A magyar-szovjet határon volt a Barátság almáskert. Ott is megfordultatok?- Beregsurány környékén, igen... Volt ennek történelmi előzménye is, a magyarországiak telepítettek a szomszédban, a határ mellett, egy nagyon szép almáskertet, meg a mi oldalunkra is. És a Szovjetben látták, hogy ott nem terem az alma, nálunk meg igen. És átjöttek szüretelni. Ünnepélyesen szüreteltek, és szüreteltettek, mi meg ünnepélyesen tudósítottunk, hogy ők szüretelnek, szüretelnek... Bőséges az almatermés! Kék az ég, zöld a fű.- Magyart is küldtek át, vagy csak oroszok jöttek?- Hát ukránok jöttek át, de magyarok is átjöhettek. De a szüret az nem a szomszédban történt, az itthon történt, csak a szomszédok jöttek szüretelni.-Akik megszólaltak tőlük, azok magyarul is megszólaltak?- Nem annyira.- Ungvárra be lehetett menni. Mi volt még tiltott város Kárpátalján?- Rahó is...-Afalvakba bemehettetek?- A! Nagyon sokszor megtettem ezt az utat, mint moszkvai tudósító. Kocsival jöttem haza. 2000 kilométer nem akármi. Ellenőrzés volt, hogy el ne tévedj, ők vigyáztak rád. Ha nem jelentél meg időben a következő közlekedési ellenőrzési pontnál, akkor már kerestek. Ha meg hamarabb jelentkeztél, akkor gyorshajtásért büntettek meg. Fel volt írva a rendszám! K-083: így kezdődött a rendszáma minden moszkvai magyar külszolgálatos autónak. Le volt adva a közlekedési rendőröknek, hogy ekkor indultál Moszkvából. Tudtad, hogy másfél órán belül hova kell érni. Ha nem értél oda, akkor érted mentek. Nem bántottak, nem szóltak hozzád, csak fölírtak és követtek. Ha hamarabb mentél, megállítottak, hogy már itt is vagy? Akkor már gyorshajtás. Az első időszakban nagy kínban voltunk. 1979-'83 között dolgoztam kint. Aztán Pálfy G. István kiküldött megint négy évre, abból majdnem négy és fél év lett.-Hogyan vetődött föl, hogy kiküldenek?- 1979-ben Matúzné Rózsika szólt, hogy menjek fel Pestre. Felmentem. Mondta, hogy ő úgy gondolta, hogy nekem Moszkvában volna a helyem. Tóth Karcsit már két évvel korábban kiküldte.- Hogy újra párban dolgozzatok?

73