Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 10. szám - Pintér Lajos: A madarat rajzoló kéz (Bodri Ferenc Bánk bán-illusztrációi elé)
Bodri Ferenc érdekes, vagabund figurája a város művészeti életének. Ha Párizsban élne, kávéházakban egy-egy kávéért, ebédért adná képeit. Összesúgnának imbolygó alakja mögött, a művészvilág, de egyáltalán a világ centrumába kerülhetne. Itteni világunknak kicsit perifériáján él. De nem odaszorult, ő oda helyezte magát. Ott szeret, a maga visszahúzódó csöndességében. 2. József Attila-illusztrációihoz képest, és Nagy László-illusztrációihoz képest kicsit átalakult e sorozatra Bodri Ferenc világa. Mások, megújultak a motívumai, más, összetörtebb, zaklatottabb a vonalvezetése. József Attila-rajzain mindig biztos a vonal, szép, harmonikus. E harmóniát most rajzolónk megbontja. Reszket a keze a vonallal. Drámát illusztrál, és eszközei, rajzolói eszközei is idomulnak ehhez. Lányarc, férfiarc, gyerekarc, kezek. Biztosan vezetett vonal. Ezek grafikai világának állandó elemei. Itt pedig: gazdagon a Bán bán-dráma arcai, kemény, drámai arcok, ökölbe ránduló kezek, és tört, reszketeg vonalak. A József Attila-illusztrációk fontos eszköze a képbe beleírás: gyémánt betűivel versszakokat ír a képre. Itt a dráma szövegének idézése általában elmarad. A képbe beleírva: csak egy-egy jelzés. Inkább csak a drámai jelenet címe. „Képcím." De e szépen kiírt képcímek itt is szerves részei a képnek. Az eddig biztosan vezetett vonal nemcsak megtörik ezeken a rajzokon, nemcsak szakadt, reszkető, drámai. Több tusrajza vonalába bele is „maszatol" a grafikus. Művészi elemmé válik nála az elrontott vonal, a foltosodó tus, átrajzolás, kihúzás. Drámai feszültséget keltenek ezek az eszközök. A rontás, a hiba elemévé válik a műnek, mint például Tandori Dezső versei esetében. Van egy másik funkciója is ezeknek a nehéz vonalaknak. Nemcsak drámaibbak, mint a József Attila-versek lírai, szép vonalai, hanem nyersebbek is. Tusfolt. Mintha feketedő vérfolt lenne. Itt-ott a rajzokon a műhöz szervesen illeszkedő vérző vonalak. Nem akarok motívumairól sokat beszélni. Egy képét veszem magam elé ismét, és nézem meg alaposabban. A Tiborc panasza rajzot. „Sláger". De Bodri Ferenc nem engedi „slágerré" válni, ellaposodni. Rajta van a képen Tiborc, markáns, erős figura. De nincs rajta a „panasz". Egy madár repül el a képen. Ez a madár lehet a panasz, a béke, a megbékélés, a reménykedés egyszerre. Ilyen szép, ilyen egyszerű Bodri Ferenc asszociációs rendszere. 3. Állok a kiállítás megnyitóján. Egy másik Bánk bánt illusztráló művészre gondolok, Plugor Sándorra. Ha jól emlékezem, ő is illusztrálta a teljes Bánk-történetet, több évvel ezelőtt, s kecskeméti kiállításán elénk is tárta. Hol van most az a gyönyörű sorozat? Hova került, hova sodródtak lapjai. Remélem, nem vesződtek el az időben. Érdemes is lenne a két illusztrációs sorozatot is egybevetni. Milyen Plugor világa, milyen Bodrié. Majd egyszer. Most tegyünk pontot írásunk végére. Tegyünk pontot, de kicsit masza- toljuk el kezünkkel, mint Bodri itt-ott a tust. 97
