Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 5. szám - Kollár Árpád: átkelés; mintha p; beázik a konyhánk. az esős (versek)
Kollár Árpád átkelés ahogy egyre közelebb és közelebb jutok az ellenőrzési ponthoz hol döntenek felőlem csalhatatlan detektorokkal ahogy kezem homokzsákhoz ér egyre nyugtalanítóbb a sejtés testemhez talán bombák tapadnak hogy átkelésem egyetlen célja a merénylet mindegy miért kinek a nevében s mert e váratlan felfedezés után késő már kilépni a sorból egyre jobban félek lelepleznek és a nyűgös kincset nem vihetem tovább magammal.- de vajon akkor mi lesz újdonsült terrorista ha valahogy mégis átcsusszannál a túloldalra mintha p „mintha porból öntött szobrok ülnének porszürke lovakon" (műnk artúr: háborús napló - 1915-16) mintha porszürke szobrok után kutatnék belefúrom kezem a homokba behatolok a langyos kvarccsillámok közé mintha hallanám odalenn a porlovak puha dobbanását krátert nyitok az ezüstös anyagban mintha mind beljebb 53
