Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 9. szám - Szuromi Pál: Egy aranyékes templomtér
Majd e világosan tagolt, szintetikus formaszövevényben mindazok a jeltípusok felvillannak előttünk, amelyek eddig is értelmet, tartalmat adtak az alkotó festészetének. Mert itt a kisebb-nagyobb keresztritmikák ugyanúgy szerephez jutnak, akárcsak a mindenséget befogó természeti, gyermeki és kozmikus sugallató motívumok. Mi más lenne ez, mint a számvető magányosság fájdalmas és szépséges gazdagságú diagramja. És valóban: mennyi, mennyi csodaszép és gyötrelmes élménygóc hemzseg egy küzdelmekkel teli, vitális életpályában. De most nem csupán a kontrasztos és analóg képelemek szokatlan sokasága érdekes, hanem ezek formai, stiláris kiképzése is. Látható ugyanis: ezen a mesterművön nemigen marad helye a spontánabb, életszerűbb megnyilvánulásoknak. Amivel viszont egy stilizált, jel- és rendszerszerű motívumhálózat nyomul előtérbe. Ámde ekképp se fakul az alkotó áhítatos, lírai és dekoratív érzékisége. Sőt emelkedettebb, magasabb grádicsra kerül. Osvát Ernő is úgy véli: „A művész nagysága: ha életteljességéből nem veszítve éri el a teljes semlegességet" (Az elégedetlenség könyvéből, Helikon K., Bp., 1988, 44. o.). Ezzel aztán e bíboros ragyogásé, ikonszerű látomás akaratlanul is rokonságot mutat a tárgyias, díszítő jellegű textíliákkal, egyúttal Klimt keleti pompájú, strukturált festészetével is. Engem mégis egy másik felismerés örvendeztetett meg leginkább. Rájöttem: Horóczi Margit a Katedrális-gondolat ürügyén hiába akar egy magasztosabb, eszmeibb létszférát megkísérteni. Elvégre nála a horizontális, vízszintes formatagozatok egymásra épüléséből születik meg a monumentális, kozmikus térélmény. Ahogy ez a távol-keleti, indiai buddhista templomoknál is érvényesül. Vagyis számukra a földi, természeti tartományok is érdemi, magasrendű szellemi értékekkel bírnak. Ez pedig nem többet, nem kevesebbet jelent a hús-vér halandóknak, minthogy a tökéletes nirvána nyugalmas és harmonikus eszméje már itt is megragadható. Elég az hozzá: ez mégiscsak találóan összecseng e kiváló művésznő konzekvens pályafutásával. 58
