Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 9. szám - Sigmond István: Hozudnak rendilétesen
Apa (kihasználva az előállott helyzetet, amelyben mindenki Szomszédasszony és Dilibözsi küzdelmét követi, óvatosan felveszi a tarisznyáját, s lassú, alig érzékelhető mozdulatokkal megpróbál elszökni) Anya (észreveszi Apa szándékát, s Apa lábába kapaszkodik; könyörögve, sírva): Dezső! Ne hagyjon itt bennünket, Dezső! (Apa a földön vonszolja magával Anyát egy ideig, s mielőtt végleg elmenne, Losonczy intésére a Kórus férfi tagjai megragadják Apát, lekötözik, száját betömik; közben a Kórus női és gyerek tagjai tovább táncolnak.) Szomszédasszony (az előbbi eseménnyel egy időben bezuhan Dilibözsivel a budiba, megfelelő hangok kíséretében) Villanyórás, Ikertestvér I., II. (lassan ébredeznek, nyújtózkodnak; Villanyórás sorban magához rántja a lányokat, becézgeti, csókolgatja, fogdossa őket, miközben azok visongnak az élvezetes játéktól) Villanyórás (a győztes nagyvonalúságával): Te! Hallgassatok ide! Minden évben veszek nektek egy-egy kecskét. Ikertestvér I. (felháborodva): Nem azt mondta, hogy havonként egy süldőt?! Villanyórás (mint aki ennek a feltételezésétől is felháborodik): Én mondtam ilyesmit? Ikertestvér I., II. (egyszerre): Mondta! Mondta! Villanyórás (makacsul): Egy kecske, és kész! Ha kell, kell, ha nem...? Ikertestvér I. (harciason, büszkén): Nem kell! Kikérem magamnak! Ikertestvér II. (csendesen, esengve): Nekem kell. Engem csak a tehén szeretett... Ikertestvér I. (Őrjöngve, a dühtől sírva): Milyen tehén! Milyen tehén?... Te... te szuka! (Ikertestvér I., II. egymásnak esnének, de hogy Szomszédasszony kibotorkál a budiajtón, mindenkinek a figyelme ráirányul; Szomszédasszony mintha tíz évet öregedett volna, kócos, ruhája megtépve, alig tud járni.) Szomszédasszony (a szobába vonszolja magát, a földre zuhan, mintha görcsökben fetrengene, tépi a haját, tátog, mint aki megnémult, kalimpál, szemét forgatja, egyszóval közel van az őrülethez; nyögve): Pálinkát! Pálinkát! Rendező-Fiú (Losonczyhoz, ordítva): Pálinkát! Losonczy (a befelé leselkedő Jocóhoz): Pálinkát! Jocó (berohan az üveg pálinkával, üvegből itatja Szomszédasszonyt) Szomszédasszony (úgy-ahogy magához térve a budira mutat): Beesett! Losonczy (rövid, dermedt csend után kikiált): Bach! Nem Schubert! Jocó (kirohan, hogy intézze a zenét) Losonczy (elismerően, élvezettel, a megrökönyödve álló Rendező-Fiúhoz): Ragyogó alakítás! Az ilyet tanítani kellene, igaz? Vak gyerek (miközben megszólalnak a Bach-akkordok, oldalról belép, karján egy nagy csokor virággal; a virágszálakat finom mozdulatokkal egyenként a földre ejti): Temetővirágot, tessék!... Temetővirágot, tessék! (el) Kórus (a Vak gyerek után lépegetve lassan elhagyják a színpadot) Anya (a drámai fejleményeket valósnak érezve sikoltozva megindul a budi felé) Villanyórás, Ikertestvér L, II. (jól láthatóan óriási erőfeszítésekkel tudják csak lefogni Anyát) Villanyórás (izgatottan): A párnát! Nyomjuk a párnát a szájára! Minden kihallat- szik! 33
