Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 7-8. szám - Szekér Endre: „Ha a világ rigó lenne…” (Szeszélyes könyvleltár)

Diákkoromban - az ötvenes években - számos értékes irodalmi mű nem jelenhetett meg, és a könyvtárban is sok könyv „tiltott" volt, nem kölcsönözhető. Kecskeméten, a zsibpiacon a ponyvára helyezve fedeztem fel fontos könyveket. Itt, az ócskapiacon vettem meg Schöpflin Aladár A magyar irodalom története a XX. században című munkáját (Grill-kiadás, 1937) 1950-ben, melyet beköttettem, s máig ezt használom. S ott ismerkedtem meg egy színházi ember, Ivánovics Sándor fiával, akitől megvettem Baudelaire A romlás virágait (Genius-kiadás 1923), Oscar Wilde költeményeit Kosztolányi fordításában (Genius-kiadás), Petrarca szerelmi szonettjeit (Franklin-kiadás) stb. 1953-ban. És a pesti antikváriumokban értékes, dedikált könyveket vettem: Szabó Lőrinc Kalibán! című verskötetét („Drága Hertelendy, dobja el ezt a könyvet, nagyon megköszöni jótettét Szabó Lőrinc, 1935. IV. 4.") vagy Kosztolányi Dezső Meztelenül című verseit („Balassa Józsefnek szeretettel Kosztolányi Dezső, Bp. 1927").

Közben elfutott az ifjúság, múltak felettem is az évek, évtizedek. Megnősültem, gyerekeink születtek. S most még inkább figyeltem a fiataloknak szóló irodalmi alkotásokra. És a személyes, baráti találkozókkor - mint apa - dedikáltattam könyveket, kislányomnak, Zsuzsinak és fiamnak, Zsoltinak. Weöres Sándor a Ha a világ rigó lenne című gyerekverskötetét így dedikálta: „Szekér Zsoltinak szeretettel Weöres Sándor, Kecskemét, 1976. V. 26." A kolozsvári Létay Lajos Zsuzsi lányomnak és Zsolti fiamnak ajánlotta a Repülj madárka című kötetét 1975. jún. 1-jén, Buda Ferenc, Pintér Lajos, Kiss Anna, Galambosi László, Páskándi Géza dedikációi közül hadd emeljük ki az újvidéki Fehér Ferenc üdvözletét a Szeptemberi útravaló című kötetéből: „Szekér Zsolt kis barátomnak, szeretettel küldöm ezt a Szeptemberi útravalóba szánt dedikálást s szívből kívánok minden jót, szép előrehaladást. Fehér Ferenc, Újvidék, 1984. szept. 30-a." Kiss Benedek pedig külön verset írt Zsolti fiunknak, mely először folyóiratban, majd a Fütty úrfi című 1986-os verskötetében jelent meg. Címe: Solti szekér.

A vers így szól:

„Van egy szekér, solti, / Ülj föl, Szekér Zsolti, / csapj rá a lovakra, / erre menj meg arra, / s hogy mindenki hallja: / a ráf és saroglya / hadd zörögjön, / csörömpöljön, / solti szekér, / Szekér Zsolti / hét határon át dörög jön!"

Hála Istennek, most már unokáink hallgatják, mondják Weöres Sándor gyerekverseit. Bár még nem tudnak olvasni, de kívülről mondják a Galagonyát, A liba péket. Dorka, Zita (a nagyon kicsi Lizi még nem) tudják, hogy a nagypapa, mármint az én kedvenc versem A kutya-tár. És mondják kívülről, hogy: „Harap utca három alatt / megnyílott a kutya-tár, / síppal-dobbal megnyitotta / Kutyafülű Aladár"... Kis unokáink is versközeiben élnek, könyveket kapnak, dedikálják a költők a nekik szánt műveket. Kiss Benedek a Sára könyve (1999) elé ezt írta: „Dorkának és Zitának sok szeretettel, szeressék a nagypapát, mint a »költő bácsit« Kiss Benedek." Nagy Gáspár verskötetének szép rajzait Keresztes Dóra készítette, így a két név, Keresztes Dorka meg Szekér Dorka közel van egymáshoz. Buda Ferenc Árvaföld című verskötetét így dedikálta: „Az ifjabbik Szekér-családnak, Zsoltinak, Editnek, a kis Dorkának, a még kisebb - mert ki sem látszó - Zitának, e.t.c. ajánlom szeretettel Buda Feri bácsi Kecskemét, 2002. Borbála napján" - /„Na meg egy lány..."/ Ugyanis Buda Ferenc egyik lánya Borbála, s így lett a dedikáció hosszabb, Borbála-napon.

Utóirat: A korábban emlegetett Bandika - Bandi bácsi lett. Hetvenéves. A következő nemzedékek még szeretettel mondják Weöres Sándor verseit. Reméljük, hogy az újabb nemzedékek is Weöres- versből tudják meg, hogy milyen lenne a világ, ha rigó lenne.

183