Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Elek Tibor: „A szép dolgokat falba kell vésni, hogy meg maradjanak”
Elek Tibor „X szép dolgokat falba kell vésni, hogy megmaradj anak" Gion Nándor ifjúsági regényeiről Gion Nándor ifjúsági regényeiről tanulmányt írni többszörösen nem problémamentes vállalkozás. Mindjárt a tárgyalt művek kiválasztása során gondjaink támadhatnak. Egyrészt amiatt, mert a gyermekirodalom és az ifjúsági irodalom fogalmak tartalma, illetve határai mindmáig (minden elméleti alapozás és lefolytatott vita ellenére) elég képlékenyek1, másrészt azért, mert Gion életművére általában, de különösen az első felére jellemző a gyermeki, kamaszkori nézőpontnak a hangsúlyos jelenléte, az, hogy a szerző a kamaszvilág megjelenítésén keresztül szól felnőtt olvasóihoz is, hogy több művében valahol az ifjúsági és a felnőtt irodalom határán egyensúlyoz, illetve, hogy művei többségének vannak, lehetnek érvényes olvasatai az ifjabb korúak számára éppúgy, mint felnőttek számára. (Ezért kitűnő példatára lehetne az életmű mindazoknak, akiket a gyermekirodalom és a felnőtt irodalom közötti átjárások foglalkoztatnak.) Részben ebből is következően az ifjúsági regénynek minősülő, minősíthető alkotásai is különböző módokon (elbeszélői szituáció, helyszín, szereplők, motívumok, tematika) kapcsolódnak a többi műhöz, szervesen beleágyazódnak az életműbe, nehéz azokat abból kimetszeni és önmagában vizsgálni. Amikor én a továbbiakban ifjúsági regényként kezelek egyes Gion-műveket, többféle szempontot érvényesítek, de egyet sem kizárólagosan és következetesen, noha talán önkényesen sem. Figyelembe veszem például az írói szándékot is (még ha ez többek szerint nem is irányadó), hogy vállaltan ifjúsági művet kívánt-e írni, de az ún. tapasztalati alapot is, hogy olvassák-e akként a fiatalok (és a felnőttek), hogy a gyermeki látószög határozza-e meg a műbe foglalt világ horizontját, s bír-e egyáltalán a gyerekembemek, ifjú embernek szóló és általa befogadható, feldolgozható „üzenet"-tel, miközben nem próbálom semmiféle ún. gyermekirodalmi elvárásoknak megfeleltetni. Lássunk néhány, a feladat bonyolultságát szemléltető, konkrét példát! Gion első művének, a Kétéltűek a barlangban (1968) című regényének hősei ipariskolás kamaszok, nagyobbrészt róluk is szól a szöveg1 2, a fenti alapelveket szem előtt tartva mégsem sorolom az ifjúsági regények közé. Ahogy a Testvérem, Joáb (1969) című pályadíjnyertes 1 Lásd a Gyermekirodalom című Komáromi Gabriella szerkesztette kötetet (Helikon Kiadó, 1999), a róla kibontakozott vitát, például Lovász Andrea írásait: Gyermekirodalom. Forrás. 2000. 12., Gyermekirodalom. Új Forrás, 2001. 08. 2 Herceg János annak idején még a Pál utcai fiúkkal is párhuzamba vonta, igaz, épp a különbségeket hangsúlyozta: Herceg János. Évek és könyvek. Forum Könyvkiadó. Újvidék. 1971.183. 144
