Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 6. szám - Faludy György: Karoton

Konstantin ezért hívta össze az ariánus püspököket. Az ariánusok a Sátán békéjét kívánják. A vallások közötti egyenlőséget. Hogy mindenki azt prédikálhassa, amiben hisz. Attól függetlenül, hogy miben hisz. A plátónisták tanítómeséikkel állnának elő, amelyek csak arra jók, hogy összezavarják a hívőket. A pogányok ismét megtöltenék teátrumaikat, és szemérmetlen szobraikat felállítanák az utcákon. Azért, mert az ariánusok békét akarnak. És ezt az ostoba békét akarja Konstantin is.

Az összes színész, táncos, örömfiú, szobrász, hetéra, történész, lexikográfus és filozófus élvezettel lihegne. A szabadosság, a szabad beszéd és zene, az evészet és ivászat, a legerkölcstelenebb üzekedés, a szodómia uralkodna.

„Az ariánusok elhitették Konstantinnal, hogy én, Athanasius vagyok az egyetlen akadálya ennek az egységnek. Ezért száműzzön engem. És ha Konstantin tétovázna, akkor elűzetem magam."

Az emberek hamarosan meg fogják unni a szabadosság törvényét, rendre és fegyelemre fognak vágyni. A sokféle teológia helyett egyetlen teológiára, a sokféle hitvallás helyett a nikeai hitvallásra. Az emberek majd egy olyan püspököt akarnak, aki egyenesen a megváltás felé vezeti őket. Aki, ha szükséges, erőszakkal fogja szétfeszíteni a szájukat, hogy lenyomja torkukon a szent ostyát.

Mi bajom lehet? Ha eltávolítanak a hivatalomból, az emberek majd visszahelyeznek. Ha elűznek, vissza fognak hozni. Ha megölnek, fel fogok támadni.

A katolicizmust nem lehet megsemmisíteni."

Athanasius hirtelen átvágott a teraszon Leontinushoz, aki még mindig a sarokban állt.- Vitesd vissza az asztalt a tanácsterembe!- A helytartó már itt van - mutatott a nyári lak felé a diakónus.- A prokonzul hadd menjen, menjen, menjen el!

Bár meghökkentette a válasz, Leontinus továbbra is félelemmel vegyes tisztelettel bámulta a püspököt. De Athanasius észre sem vette a hűség ezen bizonyságát. Becsukta a szemét, és egy üdvözült mosoly ült ki vékony, sápadt ajkára.

Tizenkét évvel ezelőtt, amikor Sebastianus hivatalba lépett, és Diadumenos festőműhelyét választotta első hivatalos látogatásának céljául, az alexandriaiak úgy vélték - az új helytartó húsos képéről és hatalmas termete alapján ítélve -, hogy ezúttal egy nagyobb rablót varrtak a nyakukba, mint az összes elődei együttvéve. De legalább, kuncogtak, nem kell félteni tőle a város asz- szonyait.

De alaposan félreismerték emberüket. A prokonzul nem árulta pénzért az állásokat, és csak szerény hálaajándékokat fogadott el. Jó nevét ezen a téren főleg annak köszönhette, hogy Konstantin betiltotta a szabad fosztogatást. A prokon- zulnak jogában állott megtartani egy bizonyos százalékot a behajtott adóból, saját használatra. Ez a szabályzat lehetővé tette, hogy Sebastianus ugyanúgy megtollasodhasson, mint tolvaj elődjei, csak sokkal kényelmesebben. Ráadásul az egyiptomiak úgy érezték, hogy ő csak egy részét kapja annak, amit a császár amúgy is elvesz tőlük.

29