Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 5. szám - Fekete J. József: „Mit ér az irodalom, ha magyar?”
Fekete J. József „Mit ér az irodalom, ha magyar?" Szerkesztette Bernáth Árpád és Bombitz Attila • Frankfurt '99. Magyarország részvétele a könyvvásáron a német sajtó tükrében. Grimm Könyvkiadó, Szeged, 2002, 303. o. • Magyar irodalmi jelenlét idegen kontextusban. Grimm Könyvkiadó, Szeged, 2003, 237. o. • Miért olvassák a németek a magyarokat? Befogadás és műfordítás. Grimm Könyvkiadó, Szeged, 2004, 286. o. • Posztumusz reneszánsz. Tanulmányok Márai Sándor német nyelvű utóéletéhez. Grimm Könyvkiadó, Szeged, 2005, 224. o. Az 1999 őszen megtartott Frankfurti Könyvvásáron, a világ legnagyobb könyvfesztiválján Magyarország volt a kiemelt vendég, ami egyben a magyar kultúra addigi legjelentősebb külföldi bemutatására adott lehetőséget, és növelte a magyar irodalom hatósugarát. Az 1999-es esztendő vízválasztónak bizonyult a magyar irodalom külföldi recepciójában: amíg korábban évente tíznél kevesebb magyar szerző munkája jelent meg Németországban, ebben az évben számuk jóval száz fölött volt. Márai Sándor 1942-es, A gyertyák csonkig égnek című regénye csak németül kétszázezernél több példányban kelt el, és hihetetlen nemzetközi érdeklődésre tett szert, német nyelvterületen eladási példányszámban például vetekedett az 1999-ben Nobel-díjas, és a Frankfurti Könyvvásár idején 72. születésnapját ünneplő Günter Grass Mein Jahrhundert című könyvének eladott példányaival. Zanzásítva talán így foglalható össze a magyar irodalom német recepcióját az 1999-es frankfurti őszi könyvvásártól számítva földolgozó négykötetes sorozat első kötetének bevezetője, amelyben Bernáth Árpád, a vásáron való magyar bemutatkozást szervező és lebonyolító Frankfurt '99 közhasznú társaság ügyvezető igazgatója, a könyvsorozat társszerkesztője a németországi kiemelt szereplés szellemi hozadékának összegzése mellett eligazít a(z első) kötet szerkezetét illetően, és a terjedelem által megszabott keretek között arról, hogyan is szerveződött a frankfurti megjelenés programja, a Radnóti Sándor, Miklós Tamás és Dalos György által kidolgozott tervezet miként kallódott „a szervezett felelőtlenséget" képviselő bürokrácia irodáiban, s végül miként került maga az ügyvezetői tisztségre. Csoda, hogy egyáltalán lett valami az egészből - gondolom a bevezető olvastán, és ebben a szerző is megerősít, megjegyezvén, hogy sok energiát megtakarítva minden viszonylag simán ment volna, ha a kezdetektől fogva a járt úton maradnak a szervezők. Végül azonban az egymilliárd forintba kerülő vásári szereplés meghozta a fentebb vázolt eredményt, emellett azt, hogy Magyarország szereplését a könyvvásáron több mint ötezer külföldi recenzió, tanulmány, kritika értékelte - de Bernáth Árpád nyomatékosba -, ha a magyar irodalomnak nincs korábbról származó külhoni recepciója, a kiállítás és a német sajtóvisszhang aligha hozza meg a végtére is elégedettségre okot adó eredményt, a magyar irodalom hatósugarának növelését. A Frankfurt Munkacsoport tagjainak közreadott dolgozatai tovább árnyalják a szerkesztő kritikusan tárgyilagos bevezetőjét. Rendkívül alapos válogatott bibliográfiát állítottak össze az 1999-es Frankfurti Könyvvásár németországi recepciójának magyar vonatkozásairól, amit a kötetben együtt közölnek Göncz Árpád - a Magyar Köztársaság elnökeként tett - megnyitóbeszédével és Esterházy Péter fölszólalásával, amelyek természetesen kihatottak a német sajtóban közölt cikkek fogalmazóira, és közreadják Kukorelly Endre helyszíni tapasztalatait, amelyeket a német fogadtatást közvetlen, személyes transzkripcióban, az író szemével láttatva fogalmazott meg. Flogy mit írt a német sajtó 1998/99-ben Magyarországról, belpolitikájáról, gazdaságáról, kultúrpolitikájáról, Németország újraegyesítésében vállalt szerepéről, és hogy milyen visszhangja volt frankfurti szereplésének, Pintér Lajos dolgozataiból tudhatja meg az olvasó. Á recepcióelemzésből kitűnik, hogy Michael Nauman német kultuszminiszter megnyitóbeszédéből kiemelve a sajtó szíve106
