Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 5. szám - Gömöri György: Amaryllis; Szonáta; Lakásaink; Budapest, 1896 (versek)
Gömöri György Amaryllis Kétfelé nyíló hölgyliliom, amaryllis, tűzpiros, keresztvirágú, tegnap még csak a jobbra néző nyitotta tágra szirmait, de mára a bal bimbó is hirtelen kivirágzott. Téli szobában, kandalló mellett, de mintha trópusi tájon nyílna - gauguini nosztalgiával tölt el, tahitis varázslat ez a hosszú bibéjű, bűbájos, hölgy-völgyet idéző piros liliom. Szonáta Marinak Játékát szinte áhítattal kezdi: ujjai mintha csak simogatnák a billentyűket. Lényeges ez, a moderato. Pár percig eltart, amíg lassan kibomlik a dallam. Felerősödik, elhalkul, míg nem végül üzenete behatol a finom rezgésekre felkészült tudatba és ott olvad tovább. A művész eközben mintha csak transzban, kotta nélkül játszik. Staccatók hullámai, most már siettet a zene, valamilyen homályos cél felé sodor, visz, lüktet és megint visszatér roppant akkordokban a dallam: ez, és nem más, amit korábban ígértem, ez, és nem más, mind győztesek vagyunk. 2005 júniusában 19
