Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 4. szám - Czakó Gábor: Rémmesék (A bal orca; Civil kurázsi; Csodaszer; Emelkedés; Jogkövetés; Két lépés; Karrier)

valamit. Ni, milyen pici vagyok, s mégsem férek el alatta! Egészen kipirult az arca. Szerintem le kéne vágni néhány ágat. Szólni kellene az állomásfőnöknek, hogy tegye meg, vagy adjon egy fűrészt. Érted? Bátyám bólintott. A kis ember ekkor egészen közel hajolt hozzá. Köszönöm! Ujját az ajka elé tette. De aztán: Pszt! Nem én mondtam! Engem nem is láttál! Csodaszer Szépasszony kertjében fura, fenyőmanószerű növénykék növögettek. Zöldek, mi több, örökzöldek voltak, ám mindössze három arasznyiak, és egyetlen, füg­gőleges ágat hajtottak, amely minden sorban négy-négy, egymásra merőleges tűlevéllel büszkélkedett.- Mi ez? - kérdezte Rezesorrű Drámaíró, midőn a társaság sereghajtójaként kilépni készült a kapun. Éppen a kapubálvány és a járda kicsi szünetében tört föl egy ilyen furcsa növény ke.- Vakondűző fű - felelte Szépasszony. Ujéktól kaptam, akik itt föntebb a második szomszédaim. Ok rendkívül szorgalmas olvasók, de nem a maga műve­it, hanem a hirdetési nyomtatványokat böngészik. Lelkesednek az újdonságo­kért, és mindegyiket kipróbálják. Egy tövet hoztak tavasszal, de már mindenütt fölütötte a fejét. Szívesen adok magának is. Hozzam az ásót?- Hm, hm - dörmögte Rezesorrú Drámaíró, s inkább lehajolt a különös növényhez. - És amióta ez a micsoda megtelepedett a kertjében, azóta nincsen vakond? - Fölállt, körülnézett a hold és a kerti lámpa kettős világításában. Szépasszony búcsúpuszit nyomott vendége arcára.- Azelőtt sem volt. Emelkedés A köd kihömpölygött a kertből, és fák csupasz ágainak hegyén tízezer apró gyöngyöt hagyott maga után, mint valami tékozló herceg. Laci doktort a látvány mesélésre késztette.- Bizonyára tudnak róla kedves barátaim, hogy a gyógyszereknek rendszerint van valamilyen kellemetlen mellékhatása.- Kellemes viszont véletlenül sincs - Barna adjunktus megjegyzése oly epésre sikeredett, hogy Édesszájú Lóorvos még két cukrot tett a kávéjába.- Dehogynem! Akad olyan is - folytatta Laci doktor. - Például egy szívgyógy­szer kísérőpapírjára is ráírta a gyártó, hogy „enyhe potenciálnövelő." A dolognak természetesen hamar híre kelt a betegek között, és jöttek egyre-másra, hogy írjam föl nekik ezt a bizonyos szert. Beállított hozzám régi osztálytársam is, Ferdinánd, az óvatos, aki már a gimnáziumban úgy vett levegőt, hogy előbb megkóstolta. Persze, ő is ezt a gyógyszert óhajtotta, de előtte tájékozódni akart, mégpedig a maga módján. Részletesen kifaggatott, hogy az esetleges váltás nem árt-e meg majd a szívének, mit ír erről a szakirodalom? Megnyugtattam. Te, saját 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom