Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 3. szám - Filep Tamás Gusztáv: Deklasszálódás, unalom, irónia

kötetben közölt Történet a Jókedv panzióból című kisregénye is; ez utóbbi, „X. csöndes riviériai fürdőhely"-en játszódó történet az írónak „a vágy titokzatos tárgyá"-ról szerzett ismereteit foglalja képletbe, csak itt - szemben Bunuel filmjével - nem egy, de két nő teszi lóvá a világ dolgaiban látszólag eligazodni képes, választékos, modem úriembert, egy német és egy spanyol, akiket ő mindvégig anyának és lányának vélt. (Tabéry Géza idézett kritikájában Ligeti prózai életművének 1928-ig megjelent részéből A kék barlang Capriban játszódó ötven oldalát rokonítja Thomas Mann és Flaubert prózájával.)

A Föl a bakra! (1925) a főhatalomváltást követő évek regénye, ezen belül egy az új államra teendő esküt megtagadó, utóbb esküre jelentkezett tisztviselőé, akinek történetén keresztül a kolozsvári, s tágabban az erdélyi magyar társadalom (városlakó hányadának) összeomlását és vegetálását, az utóbb a Súly alatt a pálma első fejezeteiben ábrázolt totális zűrzavarát és kiszolgáltatottságát igyekszik tablóra festeni Ligeti. Elekes alügyész sorsa itt az a prizma, amelyen át a Magyar Párt szervezése, a sajtó működése s az egységtörekvések láthatóvá válnak. Ezért szándékos Elekes alkata-jelleme passzív voltának kidomborítása, ez a jellem összefügg annak a mindenkori magyar közhivatalnoki rétegnek a közjogi - s az új politikai helyzetben inadekvátnak tetsző - gondolkodásával, amelynek a főhatalomváltást átélni kényszerülő nemzedéke oly tehetetlen áldozata lett a fordulatnak. A regénybeli Elekes előbb a piacra küldi a családi használati és vagyontárgyakat, aztán a cseléd elbocsátása után maga próbál szerencsét a zsibvásáron, utóbb Kompacher bankigazgatóhoz kopog be állásért, emlékezetébe idézve, hogy a háború előtt alügyész- ként szemet hunyt annak valamely stiklije fölött. Amikor a bank csődbe megy, Elekes alkalmi munkát végez, szektások, bicsérdysták körében próbálja visszaszerezni lelki biztonságát. Ismerőse, a nemesi polgári radikális magyar politikus - a nyilván Paál Árpádról mintázott Várday - révén felesége állást kap a vezető magyar napilapnál, ott - részben a szegénység, a gazdasági lezüllés elől - a lírai költő karjaiba menekül, az továbbpasszolja, végül Mariska még vidékibb revüszínházak kóristánéjaként próbál karriert építeni. A volt alügyész az első olyan éjszakának a hajnalán, amit a felesége nem otthon tölt, kórházba kerül (míg kislánya a vidéki rokonsághoz, fia pedig az egyik kolozsvári kollégiumba). A regény zárlata része lett a kisebbségi eszmetörténet kezdeti hagyományainak: Elekes föladja az ideálokat, fölemelkedik a fizikai összeomlásból és bérfuvaros lesz; a bakon- másfél méterrel a valóság fölött - rendezi be s éli tovább életét. Csakhogy az író által vállalt két föladat teljesítése - a lejátszódott társadalmi folyamatok távlatból történő, higgadt elemzése és a realitások tudatosítása a közösségben a cselekvések érdekében- egymás ellenében hat. Ennek lehet a következménye a regényben a nyelvi letisztultság, a keményebb szerkesztés hiánya. A Súly alatt a pálmából tudjuk egyrészt azt, hogy az alapötletet Ligeti édesapja hányattatásaiból merítette, másrészt, hogy a kiadó - az Erdélyi Szépmíves Céh - gazdasági megfontolásokból a kézirat felét kidobatta vele, harmadrészt, hogy ő maga sem tekintette időtálló munkának a regényt. Annak részletes stilisztikai elemzése azonban fontos tanulságokat tárhatna föl; elképesztő, hogy Tamási Áron19 csöndes beletörődést olvasott ki belőle, Fábry Zoltán20 az aktivitás első gesztusának látta, Kovács László21 pedig valóságos - bár nem kellőképpen előkészített - tolsztoji fordulat19 Tamási Áron: Regényírás Erdélyben. In uő: Jégtörő gondolatok. Útirajzok, esszék. Összegyűjtötte és jegyzetekkel ellátta Tamási Ágota és Z. Szalai Sándor. A bevezető tanulmányt Z. Szalai Sándor írta. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1982,1. k. 285-286. p.

20 Fábry Zoltán: Erdélyi regény. Ligeti Ernő: Föl a bakra. In Fábry Zoltán összegyűjtött írásai. Második kötet (1926-1929). Újságcikkek, tanulmányok. Válogatta és összeállította Fónod Zoltán. Madách, Bratislava 1981, 42-44. p.

21 Kovács László: Erdélyi Helikon. In [Az] Erdélyi Helikon antológiája 1927, i. m. I. k. 35-36. p.

98