Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 3. szám - Filep Tamás Gusztáv: Deklasszálódás, unalom, irónia

A demokrácia válsága és a diktatúrák10 11 12 13 című tanulmányában kifejtett gondolat - mely szerint az európai polgárságnak négyszáz éves, mozgósítható hagyománya van - indíthatja Ligetit a vizsgálódás terepére. Mi állítható vissza ebből a hagyományból a romániai magyar kisebbség körében, kik hordozzák az erdélyi magyarságban - s milyen ágazatát-irányát - a tradíciónak - ezek a kérdések beleágyazódnak a romániaiság kérdéskörébe, s ezen keresztül a Balkán-problematikába. A Balkán pedig Európa (egyik) lőporos hordója. A magyar demokrácia esélye ugyanis nemcsak a magyarok ügye - Ligeti szerintem számol azzal, hogy a magyar kisebbség elvileg az ország sorsát bizonyos határok között befolyásolni is képes romániai társadalmi erő lehet; egyebekben pedig a demokrácia kevés letéteményesének egyike. (A kormányváltások, választási kartellek, s főként egyes kormányok bukásának módja a machiavellizmus oázisává tették az országot.) Hogy milyen az állaga, milyen tartalékai vannak a magyar polgárságnak, azért sem mellékes, mert ahogy Ligeti - igaz, több mint egy évtizeddel az első ilyen vonatkozású regénye közreadása után - a prágai Új Szellemben írta: „...kezdve a korporációs rendszerektől a totalitás elméletéig, mindenfajta racionális vagy irracionális kormányzati rendszert beleértve, a romániai közszellem kész a befogadásukra."11 Ezért olyan fontos az a demokratikus értékkoncentráció, amelynek elméleti tisztázásához éppen Ligeti nyújt teret 1934 decemberétől megjelenő Független Újság című hetilapjában. (E tisztázódási folyamat csúcspontja lett az 1937-ben megrendezett Vásárhelyi Találkozó.) A három regényben is lefolytatott vizsgálódás azonban balul üt ki a magyar polgárságra, illetve középrétegre nézve - cáfolva mellesleg a Ligetit balról bíráló kritikusokat, akik szerint ő heroizálni próbál egy anakronisztikus világképet.

E regények egyik-másikában figyelhető meg az az ellentmondás, hogy noha az író ambíciója az erdélyi magyar társadalom változásainak főként nagyepikai ábrázolása, a társadalmi közeg megjelenítésében gyakran csődöt mond, a közélettől elvonatkoztatva viszont finom megfigyelésekre, aprólékos történetmondásra, kimunkált jellemábrázolásra képes - főleg azon hősei esetében, akiknek életét unalom lengi be. Nem arról van szó, hogy ezekben a társadalmi kérdésekben járatlan volna; ellenkezőleg - a baj gyökere ott van, hogy amit tud erről, mind bele akarja sűríteni a regénybe. S az, amit a kisebbségi életből hősei látnak, deklarative és publicisztikus nyelven épül be a műbe, sokszor végletesen leegyszerűsített dialógusokban. Ez a Két Böszörményire s a Föl a bakra! politikusabb részeire jellemző. Kevésbé volna ez föltűnő, hogyha Ligeti publicisztikája is ilyen volna. Valójában azonban közírói teljesítménye hatalmas információs anyagra,

10 Korunk, 1926, március, 102-113. p.

11 Ligeti Ernő: A román nacionalizmus céljai. Új Szellem, 1937.10-11. szám, 12. p.

12 Ligeti Ernő: Irodalom és baloldaliság. Erdélyi Helikon, 1931. 6. szám, 458. p.

13 Az 1924-es Én jót akartam már a megjelent művek között említi a Mr. Robinsont - „(Elbeszélések) 1923. Pán kiadás Temesvár" -, de ez a köteteim a Rózsaszüretnek az író megjelent könyveit fölsoroló fülén már nem szerepelt. Az 1924-es verseskötetben, úgylehet, egy akkor megjelenés előtt álló, nyomdafestéket valamely ok (például tőkehiány) miatt mégsem látott könyv adatait szerepeltette Ligeti (s a verseskötet szövegét még 1923-ban lezárhatta, illetve a levonatokat is ekkor korrigálhatta). Erre abból (is) következtetek, hogy a Mr. Robinson című novellája az 1928-ban kiadott Vonósnégyes című kötetben szerepel - rögtön a második, a címadó írást követő darabként. Ugyanarról az egy-egy novellával utóbb esetleg kiegészülő, már 1923-ban kiadásra előkészített, de öt évet késett válogatásról lehet szó tehát a Mr. Robinson és a Vonósnégyes esetében. (A novelláskötet egyébként Ligeti korábbi, Asszony című novelláskötetéből is tartalmaz egy néhol átdolgozott szöveget, ráadásul a Vonósnégyes több darabját azokban az években publikálta az író, amikor a fiktív könyv törzsanyagának kellett volna összeállnia. így tehát az történhetett, hogy az 1923-as terv kútba esett, s annak darabjai beépültek a Vonósnégyesbe.

95