Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 3. szám - Utassy József: Versek
Tűntén a télnek Jajgatnak a gyönyör macskái, mintha valakit temetnének, olyan mélyről tör föl a vágy, mint a fekete siratóének. Jajgatnak a gyönyör macskái, jajonganak tűntén a télnek. Evőé május, én májusom! Ütközik immáron a vadzab. Erdőn-mezőn barangoló úton kamillaillat, penetráns bakszag. Üdvözlégy május, én májusom! Mindenható vagy. Isteni magzat. Tavasz a hadi úton Zuborog vérem, bizsereg: Hát újra itt vagy kikelet?! Hatvanegy éve ámulom tarka pompád. De már unom! Isten hiába fenyeget: nincslő trónusán nevetek. Száraz, mindentudó ágon holló hallgat. Bakát gyászol: őt, akit gerlice dúdol világgá a hadi úton. Kiért megnyílnak az egek, s szemem zápora megered. Haiku Fényes fák alatt rigófütty bandukoltat. Csurig a szívem!
/
