Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 3. szám - László Ferenc: „Gheorghe Alexici” és fia, „Alexits György”?
László Ferenc „Gheorghe Alexici" és fia, „Alexits György"? Egy Bartók-adalék és háttérrajza Gheorghe Alexici sen, illetve (idősb) Alexics György (Arad, 1864 - Budapest, 1936) végzettségét illetőleg magyar-latin szakos tanár és bölcsészdoktor volt, foglalkozását tekintve középiskolai tanár, majd Budapesten, a Keleti Kereskedelmi Akadémián a román nyelv és irodalom tanára, egyidejűleg a budapesti egyetemen a román nyelv és irodalom magántanára. Politikai szerepvállalása miatt 1920-ban elveszítette egyetemi státusát, 1922- ben nyugdíjazták. Könyvei közül kétkötetes román népi szöveggyűjteménye a legjelentősebb.1 Életét és művét nemcsak a Révai Nagy Lexikona (I. kötet, 1911), a Magyar Életrajzi Lexikon (I. kötet, 1967), a Magyar Néprajzi Lexikon (I. kötet, 1977) és az Új Magyar Életrajzi Lexikon (I. kötet, 2001) jegyzi, hanem például Iordan Datcu és S. C. Stroescu román folklorista-lexikonja is.1 2 Ovidiu Birlea Istoria folcloristicii romáméi című tudománytörténeti összefoglalásában hét oldalra kiterjedő fejezet szól róla és művéről.3 Fia, (ifjabb) Alexits4 György (Budapest, 1899 - Budapest, 1978) Kossuth-díjas matematikus volt, az MTA tagja, egy ideig főtitkára is. Egyetemi tanulmányait Grazban végezte, ahol 1924-ben doktorrá is avatták. A Magyar Tanácsköztársaság idején kifejtett politikai tevékenysége miatt sokáig nem foglalhatott el tudásához és végzettségéhez méltó állást. Biztosítóvállalatoknál dolgozott, újságírással foglalkozott (zenekritikákat is közölt), az 1926/27-es tanévben az aldunai Giurgiun és a bukaresti egyetemen oktatott. 1944-ben a németek deportálták. Pályája 1945 után vált emelkedővé. A magyaron kívül világnyelveken is közölt szakkönyveket és -dolgozatokat. Tudományos tevékenysége a matematika számos részterületére terjedt ki. Életéről és művéről több tanulmány jelent meg, két filmet is forgattak. (Magam csak az említett magyar életrajzi lexikonokból tájékozódtam felőle.) 1 Gheorghe Alexici: Texte din literatura poporanä romänä, tómul I. Poezia traditionalá. Budapest: 1899. A II. kötet csak harminc évvel a szerző halála után jelent meg Bukarestben, loan Mu§lea gondozásában. 2 Iordan Datcu-S. C. Stroescu: Dicfiomrul folclori§tilor. Folclorul literar romänesc. Bukarest: Editura jtiintificä §i enciclopedicá, 1979, 45-46. 3 Ovidiu Birlea: Istoria folcloristicii románe^ti. Bukarest: Editura jtiintificá, §i enciclopedicá, 1974, 279-285. 4 Forrásaim szerint magyarul az apa cs-vel, a fiú ts-sel írta a családnevét, ezzel fölöslegessé téve az „id."-„ifj." megkülönböztetést. 44
