Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 2. szám - Bence Erika: A vonat jelentésköre a közép-kelet-európai kultúrában

és a szigorúan ellenőrzött vonatoknak is jelképértelme (pl. balkáni éjszaka, balkáni kocsma, kelet-európai létbizonytalan) dominál emlékezetünkben.

Bizonyos vonatokat nem funkciójuk, hanem a rajta utazó személy neve jelölt meg, tett egyedivé. A XIX. század utolsó évtizedének leghíresebb magyar vonata Turinból (Torinóból) indult Budapestre, Kossuth Lajos holttestét szállította magyar földre. Az „újkori magyar mitológia főistene" körül kialakult kultusz olyan jelentőségű volt, hogy a vonat elhaladtakor az emberek letérdeltek a vasút mentén. Krúdy Gyula Kossuth fia17 címen napvilágot látott regényében, mint az előző paródiája, megjelenik egy „második Kossuth-vonat" is. Kossuth Ferenc, a Kossuth-eszmét feladó fiú utazik rajta. Míg az apa földi maradványait szállító vonat útját a dráma követelményei szerint megformált kulisz- szák közé helyezi az elbeszélő, addig a fiú érkeztét cirkuszi környezetben (pl. a vasútállomáson férjéhes vénlányok virággal dobálják meg) mutatja meg.

A XX. század irracionális történelmébe zakatol be a Lenin-vonat 1917-ben, amelyen a hatalmat átvenni szándékozó vezér tért vissza szülőföldjére. A kultikus vonatok sorában ott van a Kék Vonat is, a Hto-kultusz egyik legfontosabb jelképe. Nemcsak maga a szerelvény hirdette a hatalom kiváltságosságának tényét, de a neve is. Évtizedekig csak ezt az egyetlen vonatot illette ez a név, másik kék vonat nem létezett, mintha időszaki színvakság hullott volna az ország lakosságára. A kultusz leértékelődésének mértékére mutat ma az a történet, miszerint egyik vajdasági kisváros vasúti társasága kék motorosvonatokat üzemeltet, s a polgárok kivétel nélkül Kék Vonat-ként, az egykori paradigmatikus néven emlegetik őket. A történet iróniáját fokozzák a pletyka (e retorikai kategóriákon kívüli beszédműfaj) által közvetített kiegészítő információk, miszerint a vonatokat valakik a háborús zűrzavarban tulajdonították el valahonnan. Az egykori kultikus tárgy neve ma a lopott tárgy fogalmával azonos.

A vonat mint téma jelen van a filmművészet születésének pillanatában is. 1895-ben a Lumiére fivérek fizető közönség előtt rövidfilmeket vetítenek. A lyoni állomásra befutó vonat (A vonat érkezése című kisfilm) lenyűgözi, sőt sokkolja őket: a mozdony elsuhan a kamera előtt, valóságossága riadalmat kelt - megszületik egy új médium. A vonat később is számos filmtörténet színterét alkotja. Az 1974-ben, Agatha Christie Poirot-történetei alapján készített film, a Gyilkosság az Orient expresszen, a Párizs-Isztambul vonalon közlekedő híres luxusjáratot emeli a nevezetes filmhelyszínek sorába.

A vonat jelentéskörét a közép-kelet-európai kultúra asszociációs mezejébe helyezetten vizsgáltuk. Centrális térmozzanatként értelmeztük a vajdasági magyar irodalom terét, ahol/amelyben a vonat-jelentés mint önérték-tükröző metafora is működött/működhet: „vicinális irodalom".

100