Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 11. szám - HETVEN ÉVE HALT MEG KOSZTOLÁNYI DEZSŐ - Tandori Dezső: Brenner Józsefnek (vers)

mely, igen, ily kihűlt kályháké. Képzeteimmel nem fűtök he ily kályhákba, nincs gyerekkori duruzsolásuk, gyerekkoromat sem szeretem,

irodalmi helyzetem iránt érzéketlen vagyok, valami dolgok megtörténtek, nekem elegendőek, aminek még rendje szerént történnie kell, nem érdemem,

ha lesz, nem szégyenem, ha nem, szeretni senkit nem lehetett soha kényszeríteni dolgon. Két kezem romhalmaz, nem részletezem, lehet együtt élni

ezzel, még nem a halálé egyik sem, de munkaütemem 1/3-ára lassult, és nem is bánom. Mi a jel, ami jön, mi beszél, minek túljárni, s mit hoz, kiegészítésemül

mintegy, érkezett kis madaram, egy verébfi a Gondviselés akaratából, Jánosunk mondta magyarul így, leesni nem esik le találomra, semmi, hogy engem

megtaláltak vala, meg, vele, lehet, hogy már nem is élem meg az ő élete végét, Dide ötvenegy évesen meghalt, gyalázat, mit szeressek ezen, egy őrület, visszatekintve.