Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 10. szám - AZ 1956-OS FORRADALOM EMLÉKEZETE - Gyáni Gábor: A forradalom társadalomtörténeti paradoxonjai

és autentikus képviselőjére. Ezért is tulajdonított a hatalom átlagon felüli jelentőséget az értelmiségnek, melyet ugyan gyakran megrendszabályozott (a kommunista kultúrpolitika volt ennek megfelelő eszköze), ám amihez magának is alkalmazkodnia kellett némiképpen. Ez okból követte az elit éber figyelemmel az értelmiség mérvadó köreinek a politikai viselkedését, és reagált az észlelt változásokra oly feltűnő hevességgel. Mely gesztussal egyúttal meg is erősítette az értelmiség önnön fontosságába vetett hitét. Mivel tehát a hatalomnak szüksége volt az értelmiségre, hogy fenn tudjon tartani néminemű kapcsolatot vagy a kapcsolat látszatát a társadalommal, az értelmiség kiváltságolt magja bizonyos mozgástérre is szert tudott tenni a cselekvést és a gondolkodást illetően, aminek birtokában a hatalomra nézve akár veszélyt is jelenthetett az értelmiségnek tulajdonított jelentőség, valamint a saját szereptudata folytán.21

Az egyetemi diákság proeminens forradalmi szerepvállalása egy, a hazai horizonton némileg túlmutató kontextus felvillantását követeli meg. A fiatalok lázadása egy már jó ideje érlelődő, a második világháború befejezésétől különösen szembeötlő nemzedéki szakadás megnyilvánulásaként is felfogható. Hadd emlékeztessek a fiatalok nyugati (az Egyesült Államokból kiinduló) életstílusreformjára és nemegyszer anarchisztikusnak tűnő lázadására, amely végül egy, a felnőttekétől élesen elütő ifjúsági szubkultúra kialakulását eredményezte.22 A főként a tömegkultúra eszköztárát mozgósító nemzedéki „protest" (ruházat, testkultúra, zene és fogyasztás) Nyugaton az 1960-as évek végén telítődött határozott politikai tartalommal (ami az 1968-as egyetemi diáklázadásokban kulminálódott); Magyarországon azonban ez már 1956-ban nyíltan a felszínre tört. A kérdés így szól tehát: mi áll vajon az átpolitizált diákmozgalmak korai - magyarországi - megnyilvánulása mögött?

A magyarázat újfent a kommunista diktatúra által teremtett sajátos körülményekben keresendő. Abban, hogy a mifelénk is töretlenül folyó ifjúsági szubkulturalizálódás hamar és drasztikusan szembe került a politikai és egyéni szabadságnak a diktatúra általi könyörtelen korlátozásával. A nemzedéki önállósulás hazai folyamata ilyenformán időlegesen sem rekedhetett meg (mint történt tőlünk nyugatabbra) az öltözködési reform vagy a fogyasztási szokások radikális megváltoztatásának, az így affirmálódó új identitások szintjén. Hiszen a szabadság hiánya nyomban és szükségképpen átpolitizálta a politikailag ártatlannak indult nemzedéki identitáskeresés buzgalmát. Ezért mondott csődöt a szigorú kommunista iskolai szocializáció gyakorlata, midőn összetalálkozott a háború utáni generációs újrarendeződés univerzális folyamatával.

Ami végül a munkásságot illeti, a forradalmi ösztönző erők talán legfontosabbika ez esetben is a frusztráltság volt vagy az lehetett. Az elkeseredettségnek vagy elégedetlenségnek a kétségkívül rossz anyagi helyzet melletti fő kiváltó oka minden bizonnyal a társadalmi felemelkedés kilátásának a hiánya volt. Ezt szem előtt tartva vélik úgy egyes elemzők, hogy a munkások alsó szegmensei kapcsán akár még a durkheimi anómia fogalmát is használatba lehet venni magyarázatképpen. Azokra a képzetlen városi (budapesti) munkásfiatalokra vonatkoztatják a fogalmat, akiket „pesti srác"-ként szokás megnevezni,

21 Vő. Standeisky Éva: Gúzsba kötve. A kulturális elit és a hatalom. 1956-os Intézet - Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Bp., 2005.

22 A kérdést tekintve alapvető: John R. Gillis: Youth in History. Tradition and Change in European Age Relations, 1770-Present. Academic Press, New York, 1981. 185-211. A magyar fejleményeket vizsgálta: Horváth Sándor: Hooligans, spivs and gangs. Youth subcultures in the 1960s. In: János M. Rainer - György Péteri, eds.: Muddling Through in the Long 1960s. Ideas and Everyday Life in High Politics and the Lower Classes of Communist Hungary. Institute for the 1956 Hungarian Revolution - Program on East European Cultures and Societies, Budapest - Trondheim, 2005. különösen 200-203.

35