Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 10. szám - AZ 1956-OS FORRADALOM EMLÉKEZETE - Bogdán László: Másvilág (részletek egy versciklusból)
elhúztunk a pincébe, hiszen jött már a váltás. Szovjet katonák vasalt csizmái dübörögtek, Kátya ijedten bámult, mint akit köpök űznek. Az éjjeli őrjárat. Rembrandt, hát Rembrandt persze. Szembeszegülni velük kinek is volna mersze? Gabi, a mérnökjelölt gagyogott oroszul, megnyugtatta: ne féljen, tanuljon magyarul, reggelre elengedjük, nem esik bántódása, haja szála se görbül, ahogy anyja világra hozta, úgy adjuk vissza! A Széna téren lőttek. Kátya kenyeret rágcsált, különöseket kérdett: „hogy hol van a csatorna?! Hát ez itt nem Szuez?" Elképedve bámultuk s már nem szólt senkihez, maga elé meredve, hosszasan hallgatott, hát ez itt Magyarország, nincsenek angolok és hajók sincsenek, tenger sincs, csak Duna. Hogy ez itt Budapest s a többi üres duma. Hogy ők már egyszer régen jártak itt s nem okultak, vérbe fojtottak akkor egy másik forradalmat. Kátya már könnyezett, az orosz nép nevében kért elnézést mitőlünk, bocsánatunkat kérte. És reggel elengedtük, egy lépést tett s lelőtték saját bajtársai. 22
