Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 10. szám - AZ 1956-OS FORRADALOM EMLÉKEZETE - Bogdán László: Másvilág (részletek egy versciklusból)
S immár éber álmomban delirálok? Lehet, véresen is terád várok? Visz a vonat s nem mehetek utánad kipróbálni a bécsi szállodákat. Szeretnélek szeretni egy vízágyon, hogy ringasson már halálba az álom Helyette most egy versbe költözöm, s felhőkbe hanyatlik a drégelyi rom. 10. A nyugalmazott vészbíró özvegye cenzúrálatlan emlékiratokat olvas Petre Stoica-átirat Rajk Lászlót árulóvá nyilvánították, amikor haldokló sebesültek láttán, golyót akart repíteni mellébe Granadában, már akkor is az imperialistáknak kémkedett. Faludy Györgyöt éheztették Recsken, de a csont és bőr költő nem adta fel, lámpaoltás után a cseles Odüsszeuszról mesélt a többieknek és Ugolinóról, aki Pissát árulta el, mint ti a pártot, mert a történelmet a gyáva győztesek írják, bizonyos csak a halál. Petrescanut harmadosztályú szakértőként alkalmazták a nagy épületben, nyilván kapott nem mindennapi jogi feladványokat is, (gyűlt már az osztályellenség, annyi volt, mint a pelyva), hiszen ő volt az igazságügy-miniszter, de aztán a kivert fogú román angyal vicsorított, s a lila alkony játszani kezdett mélyhegedűjén és koholt vádak alapján kivégezték. Fóris Istvánt az akkori első titkár, féltékenységből vagy bosszúból, oly mindegy immár, vasrudakkal verette agyon a fény városában, a Peceparti Párizsban. Amikor künn eső cseperészett s a vers prózába hullt 17
