Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 9. szám - Vekerdi László: Staar Gyula: Fizikusok az aranykorból

válaszát a szokott kérdésre: „Professzor úr, lesz újabb virágkora a fizikának? Ön szerint milyen lesz a jövő fizikai kutatásainak kertje?" Erre „azt válaszolta", összegzi tömören Staar Gyula Balázs Nándor fejtegetését, „hogy a fizika kertjében ma leginkább a matematika virágai nyílnak. Azt fejtette ki, ha a fizikus rálel egy használható matematikai elméletre, a fejlődés ennek az eszköznek a segítségétől várható. Kezdenek ugyanis kimerülni a kísérleti lehetőségek. Mi erről az Ön véleménye?- Nagyon egyoldalú elgondolásnak tartom" - válaszolja Tisza László. Említettem már két örök filozófiánkat, az empirizmust és a platonizmust. Mindkét álláspont helytelen, mert kikerüli a valódi problémát. Az igazi művészet e két irányzat összeegyeztetése. Mert nem igaz az, hogy a matematikai szépség egyedül elvezet a fizikai ismerethez. Igenis meg kell találnunk azokat a helyeket, ahol a megfigyelést átfordíthatjuk a matematikára."

Hadd tegyem hozzá: ahogyan Galilei az elhajított test parabolapályájában. Mint minden igazán nagy regény, a Fizikusok az aranykorból saját érzéseihez, gondolataihoz és gondjaihoz-örömeihez vezeti el az embert, segít tájékozódni az élet zűrzavarában, a történések kiszámíthatatlan buktatóiban, a történelem ostoba és kegyetlen csapdái között. Mert a könyvnek az egyik, jóllehet a nagyobbik fele szól a gondolati, a szakmai, a fizikai, azaz az aranykori részről. A másik fele az emberi, a társadalmi, az intézményi, a politikai, a gazdasági, a hatalmi, a hivatali környezetről szól: a „korunkról", amely - ne feledjük - „lehangoló" volt. S ilyen maradt máig, jócskán bent immár a XXI. században. Staar Gyula híven beszámoltatja minderről beszélgetéseinek résztvevőit, valósággal a kazuisztika tizenhetedik századi-kora újkori mestereihez fogható tudással. Halljuk a professzort, a rektort, a dékánt, a kutatóintézet-igazgatót, a középiskolai tanárt, a lap- szerkesztőt beszámolni gyötrelmeikről, furfangjaikról, sikeres és sikertelen cseleikről, kudarcaikról és eredményeikről a Párt, az Állam, a Szakma egymással kibogozhatatlanul összefonódott hatalmi hierarchiáiban; megértjük, hogyan sikerült megőrizniük és sokszor még emelniük is a tanítás, a nevelés, a kutatás színvonalát, hogyan sikerült a kétbalkezes tanügyi reformkísérletek és forradalmak ellenére eredményesen tanítaniuk és használható tankönyveket írniuk-elterjeszteniük, hogyan találtak a hatalom által legjobb esetben is gyanakvással ellenőrzött tevékenységükhöz magának a hatalomnak a soraiban támogatókat. Ahogyan például Nagy Károly elmeséli a fizikus felvételi bizottság elnökeként, az ötvenes évek végén, a tekintélyes felvételi bizottság ellenében egy értelmes, 23-ból 21 pontot szerzett, de kedvezőtlenül „származásbesorolt" gyerek felvételéért folytatott küzdelmét, ami végül a miniszterhelyettes, Molnár János segítségével sikerült. S ez a siker (és Molnár János) aztán hamarosan a dékánhelyettesi posztra emelte a professzort. Ez a kis epizód, valamint a professzor afférja Aczéllal - ugyancsak „származáskategorizálás" miatt -, beillene Németh László Utazásába.

Nagy Károly kongeniális beszélgetőtársa Staar Gyulának a tekintetében is, hogy mindkettőjüknek jó füle van a humorhoz. Amint pompásan értenek nehéz tudományos témák megértetéséhez is. Akár olyan értelemben, amint Dirac idézte Eddigtontól, a könyv 21. oldalán: „Nem tudom Önökkel megértetni a relativitás elméletét, de el tudom hitetni, hogy értik." Nagy Károly el tudja hitetni a részecskefizika alapjairól és a Standard Modellről, hogy értjük. Egyebek közt tán éppen ez magyarázza egyetemi tankönyveinek népszerűségét. Amit Staar Gyula külön kiemel: „Gondolom, büszke vagy rájuk." N. K.: - „Azt hiszem, könyveimmel többet szolgáltam, mintha szép cikkekkel okozok szellemi gyönyört magamnak. Meglehet, akkor a tudományos ranglétrán magasabb fokon állnék, de a lelkem békéjéhez többet adott a négy egyetemi tankönyvem. Őket tartom legérzékletesebb munkáimnak."

„Ember az erőterekben", találta meg az illő címet a Nagy Károly-interjúra Staar Gyula, szép egységbe fonva tudományos, tanszékvezetői, tankönyvírói, szervezői-irányítói mun303