Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 5. szám - Bence Erika: Egy „későszecessziós” vajdasági magyar térregény
Szenteleky Kornél Isola Bella című regénye hétköznapi szerelmi történet, „intellektuális misztika"47 és szecessziós tájkép együtt, együtt hatóan. Művészi utópia a harmóniás egyeztetésről. (Eri Kiadó, 2004) Jegyzetek: 1 A „Kazinczy-szerű szerkesztő" szükségességének gondolatát a vajdasági magyar irodalomban először DETTRE János (1886-1944), a szabadkai Bácsmegyei Napló munkatársa, a térségi irodalom első antológiájának társszerkesztője (Radó Imrével) veti fel 1927-es, Amnesztia vagy statárium? című cikkében = Bácsmegyei Napló, 1927. január 9. Szentelekyt a jugoszláviai magyar irodalom Kazinczyjaként jegyzi GEROLD László is a Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (1918-2000) (Újv., 2001) vonatkozó szócikkében. UTASI Csaba is arra utal A Szenteleky-kultusz jelenségei című tanulmányában (Hungarológiai Közlemények, 2004. 1. 70.), miszerint az írót „vajdasági Kazin- czyként kezdték tisztelni" kortársai és követői. 2 Utalás JUHÁSZ Erzsébet Műkedvelők (Újv., 1985) című, Szentelekyről szóló regényére: „eleink legelein áll nagyapánk". 3 1928-1929-ig Szabadkán megjelenő irodalmi melléklet (Képes Vasárnap), majd 1929- től önálló folyóirat Szenteleky Kornél szerkesztésében. 4 Az első jugoszláviai magyar novellaantológia, mely Szenteleky Kornél szerkesztésében és előszavával látott napvilágot 1933-ban, a Jugoszláviai Magyar Könyvtár 4—5. köteteként, Szabadkán. 5 A jugoszláviai magyar irodalom első almanachja, Dettre János és Radó Imre (1885-1944) szerkesztésében látott napvilágot 1924-ben, Szabadkán. 6 A Bácsmegyei Napló Almanachja 1924, 1928 (Vagyunk), 1929; Kéve, 1928; Bazsalikom, 1928; A Mi Irodalmunk Almanachja, 1931. 7 Dettrének Haraszti Sándorral, Havas Emillel és Szenteleky Kornéllal folytatott vitájára gondolhatunk elsősorban, amelyek a térségi jellemzőket figyelmen kívül hagyó, magasabb rendű esztétikai elveket érvényesítő kritikáról, az emigráns írók szerepéről, illetve a vajdasági magyar irodalom létjogosultságáról szólnak. HARASZTI Sándor Irodalompolitika (Bácsmegyei Napló, 1922. dec. 10.) című cikkére válaszol (BN. 1922. dec. 13.). Havas Emillel az emigráns írók kisebbségi magyar irodalomban betöltött szerepéről, az irodalom vajdaságiasságának mibenlétéről folytat vitát. (Haszontalan beszélgetés hasznos dolgokról, BN. 1924. márc. 2.) Míg Amnesztia vagy statárium? (Vö. 1) című cikkére Szenteleky Kornél válaszol = SZENTELEKY Kornél, Levél D.J. barátomhoz a „vajdasági magyar irodalom"-ról, BN. 1927. január 30. Ugyancsak nagy vitát robbantott ki Havas Emil Vicinális irodalom című, az Akácok alatt kapcsán közölt cikke. A helyi színek elméletét megalkotó Szenteleky Kornél a Kalangyában válaszol rá (1933. 7.). L. UTASI Csaba, Irodalmunk és a Kalangya, Újv., 1984. 19-20., BORI Imre, A jugoszláviai magyar irodalom története 1918-1945, Újv., 1968 8 Dettre Haszontalan beszélgetés hasznos dolgokról című cikkében elveti a vajdasági magyar irodalom terminusát, hogy fél évvel később a kisebbségi irodalomnak az anyaországitól való eltérő vonatkozásaira és fejlődési lehetőségeire hívja fel a figyelmet = DETTRE János, A kisebbségi magyar irodalom, BN. 1924. nov. 16. Sokat idézett Amnesztia vagy statárium? című cikkében pedig kifejti: a „vajdasági magyar irodalomnak legnagyobb baja, hogy nem - vajdasági. Csak másodsorban baj az, hogy nem irodalom" (v.ö. 7). Bori Imre és Utasi Csaba Szenteleky coeuleur locale-elméletének fényében tárgyalja ezeket a Dettre-gondolatokat, noha a cikkre válaszoló Szenteleky még mindenestől elvetette a vajdasági magyar irodalom gondolatát = SZENTELEKY Kornél 85
