Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 5. szám - Heltai Nándor: Tóth László levelei Gulyás Pálhoz
Heltai Nándor Tóth László levelei Gulyás Pálhoz A hótszegény sokgyerekes kőműves fiát diákkorában elgyűrűzte a Holnappal és Nyugattal megújuló kortárs magyar irodalom. 1912-ben Ady barátjáról, Bíró Lajosról írt dolgozatával nyerte a református gimnázium önképzőköri pályázatát1. Lelkesen méltatta a Leányegyesület irodalmi délutánját, mert végre valaki Ady verset is mondott Kecskeméten2, és örvendett a kortárs magyar irodalmat bemutató előadásnak, mert kiemelte a „legnagyobbat", Adyt, „akiről már öt éve kellett volna a Katona József Körben beszélni"3. A korparancsra fogékony diák már gimnazistaként ifjúsági lap indításával próbálkozott.4 Az őszirózsás forradalom előtti napokban Kosztolányi és Karinthy kecskeméti meghívásával próbálkozott. „Pár órával később Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső szobájában, a Pesti Naplónál találkoztam a forradalommal. Mindketten már régebben ígéretet tettek, hogy eljönnek Kecskemétre, s irodalmi estélyt rendeznek. Az ígéret dátumára alkuszom s Kosztolányi így felel. »Novemberben nem mehetünk Kecskemétre. Talán már holnapután sem. Nem álmodott idők és átalakulások jönnek.«."5 1925-ben Tóth Lászlónak köszönhetően vidéken másodikként közölt - méghozzá kiemelt helyen, garmond betűkkel - a Kecskeméti Lapok József Attila-verseket6, akivel, „a nyurga kamasszal", egy makói sakkversenyen ismerkedett össze. 1926-ban már a Magyar Gyümölcs Napjáról lelkesülten tudósító Móricz Zsigmondot tájékoztatta - az író szavaival „kitűnően", tudható Móricz Zsigmond 1930-ban Kárpáti Aurélnak írt leveléből.7 Néhány év múltán Karinthy Frigyest kalauzolta Kecskeméten és fogadhatta otthonában.8 Németh Lászlót a nyomda vezetőjeként kereste fel 1932 júniusában és ajánlotta föl a tipográfia és személyes közreműködését. Kölcsönösen jól jártak egymással, „az eszes homoki magyar", a Tanú volt első irodalmi rendelése, addig csak sakklapot és kalendáriumot nyomott, ma alig van fiatal író, akinek valamiképp a kiadója ne volna, tudatta 1958 novemberében e sorok írójával.9 Az irodalomkedvelő kecskeméti nyomdász az itt nyomtatott Protestáns Szemléből 1932-ben már biztosan ismerte az önálló kötettel 1928-ban jelentkező Gulyás Pál munkásságát. A Kéttemplom közi tipográfiában különlenyomat is készült a debreceni költő-kritikus a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság havi folyóiratának júniusi számában közölt Németh László-tanulmányából. Tóth Lászlónak Gulyás Pálhoz küldött, a Petőfi Irodalmi Múzeumban található10, ismereteim szerint eddig publikálatlan levelei révén többet tudunk a Tanú és a Válasz történetéről, a magyar irodalom és közgondolkodás megújulását elsősorban a vidéktől váró Gulyás Pál, Németh László és Tóth László szövetkezéséről. 89
