Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 2. szám - MAI MAGYAROK – MAI MAGYAROKRÓL - Bende József: „Valami idegen”
megítélését, „elszármazott" íróinkról alkotót képünket, s egyúttal irodalmunk történetét és kapcsolatrendszerét is az európai irodalommal. Jegyzetek 1. így például a L'Oeil de la lettre magyar irodalomról publikált dossziéja (Les Écrivains hongrois, Novembre 1995) egyértelműen a magyar irodalomba sorolja Christine Arnothy, Ladislas Dormandi, Lorand Gáspár, Ágota Kristóf munkásságát (ugyanakkor megfeledkezik Ferdinandy Györgyről). 2. Lásd pl. A. Viatte: Histoire comparée des littératures francophones. Nathan, Paris, 1981.; D. Couty - J. P. Beaumarchais: Dictionnaire des littératures de langue franqaise. 4 vol., Bordás, Paris, 1994.; D. Combe: Poétiques francophones. Hachette, Paris, 1995. Magyarul: A frankofon irodalmak sajátosságai. Helikon, 1992.1. sz. 3. Az írói kétnyelvűség és nyelvváltás általános elméleti kérdéseivel kapcsolatban lásd: J. Miller: Writing in a Second Language. Raritan (New Brunswick, N. J.) II, 1. 1982/1983,115-132.; „Écrire les langues franqaises." La Quinzaine Littéraire, 16 mars 1985.; G. Kremnitz: Des écrivains qui emploient une langue seconde. (Questions d'identité du sujet) in: Langage et praxis. (Dir. P. Siblot et F. Madray-Lesigne) Praxilingue, Montpellier, 1993. 4. Vö: Göncz Lajos: A kétnyelvűség pszichológiája. Fórum, Újvidék, 1985.; G. Steiner: Apríts Babel, trad, fr., Albin Michel, Paris, 1978.; 1998. 5. Vö: T. Todorov: Bilinguisme, dialoguisme et schizophrénie. in: Du bilinguisme. (Dir. A. Khatibi) Denoél, Paris, 1985.11-26. 6. Siklós István: Sámuel Beckett, in: S. L: Világ világossága mögöttem. Válogatott művek. (Szerk.: Czigány Lóránt) KEZirat Kiadó - Szepsi Csombor Kör, Budapest-London, 1992. 269. 7. Vö: Czigány Lóránt: Gyökértelen, mint a zászló nyele. A természetes világkép felbomlása az ötvenhatos nemzedék költészetében, in: Cz. L.: Gyökértelen, mint a zászló nyele. Szabad Tér, Budapest, 1994. 80-114. 8. Ferdinandy György: Idegen nyelvű magyar írók. in: F. Gy.: Szomorú szigetek. Vadnyugati napló, 1958-1988. Pesti Szalon, Budapest, 1992.128. 9. Ladislas Dormandi: Pourquoi j’écris en franqais. in: Cahiers Ladislas Dormandi. Association des Amis de Ladislas Dormandi, Paris, 1972. 20. 10 Ellene mondani minden embertelenségnek. Ferdinandy Györggyel beszélget Pályi András. Magyar Napló, 1991. május 17., 11. 11. Ferdinandy György: Szép, új világ, in: F. Gy.: Távlattan. Vadnyugati glosszák, riportok, kritikák. Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 1994. 48. 12. Ladislas Dormandi: i.m. 21. 13. Kristóf Ágota: Szökés. Irodalmi Újság (Párizs), 1961. november 15.; Lafuite. in: Ágota Kristóf: Hier. Seuil, Paris, 1995. 9-14.; Ágota Kristóf: A szökés. (Ford.: Takács M. József) Magyar Lettre Internationale, 1997. Tavasz, 54. Ágota Kristóf: Tegnap. (Ford.: Takács M. József) Magvető, Budapest, 2000. 7-11. 14. A nyelv negyedik állapota. Beszélgetés Lorand Gáspárral. (Az interjút készítette és fordította: Mátyássy Miklós) Magyar Nemzet, 1991. március 15., 16. 15. Ladislas Dormandi: i. m. 14. 16. E. M. Cioran: Avantages de l’exil. in: E. M. C.: La tentation d'exist er. Gallimard, Paris, 1956. 63. 17. E. Ionesco: Présent passé - Passé présent. Gallimard, Paris, 1976. 23. 18. Ferdinandy György: Szép, új világ, in: F. Gy.: Távlattan. Vadnyugati glosszák, riportok, kritikák. Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 1994. 49. 19. Ugyanakkor a magyar anyanyelvűek között is találunk olyan szerzőket, akik egy radikálisan deformált francia írásmódot használnak, gondoljunk Katalin Molnár szövegeire: „anfét, oné- parfétman ansékurité acétandroi, je, jedor trébien, mém touttseul, mém kanchuitouttseul dan- lamézon, jépapeur, cé unpeu pour^aőssike, kejékontinué, ilgnavépadrézon, cépaparske, parskonségéparéke, kejdevrékitté cétandroi, dónk [...]" (lékri dlavoi) Action Poétique, n“ 142-143, Printemps - Été 1996, 32-35. 20. A nyelv negyedik állapota. Beszélgetés Lorand Gáspárral. (Az interjút készítette és fordította: Mátyássy Miklós) Magyar Nemzet, 1991. március 15., 16. 75
