Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 7-8. szám - A lexikon címszavai
beszélni Ha nekem beszélnek? Hozzám szólnak-e? Vagy csak a magukét mondják? S én nem ugyanezt teszem, ha reagálok? Van-e az már, és 66. évemet betöltve, oly nagy büszkeség-e az ily Rimbaud-Kiszáll-Végeredmény, meghalok, Hazám, írom a porba, a VIII. iksz felé közeledve, ne már ezt se, fölös! Na, mondatot befejezni is fölös volt. Mégis: ha részemről van beszélés, általában szitokba, zúgolódásba fúl (-» túlzás), vagy ha éppenséggel hozzám szólnak, azt mondom: „Pajtásom, húgom, hasonmásom-fivérem-nővérem, én neked semmit élőszóval mondani nem akarok, nézd, most is írok a Fűzi Lacinak, hálásan, hogy emlékeztetett rá, egy ilyet, mint ez itt, írtam a Vigíliának a hitről, a Palócnak az írói sors gyakorlatáról, az Alföldnek az elméletéről, a Tiszatájnak a viccről, a Jelenkornak a Maigret-ről. Miért nem ezekben olvasol bele, aztán beszélgethetünk?" Miért kell nekem valami másutt sokkal jobban kifejezettet, sűrűbb és jobb lebbencsleveset felhígítani, csak mert beszélgetni állítólag emberi, vagy mert összebotlot- tunk az utcán, bezuhantál telefonon? (Itt nem részletezem: kihúzott telefonnal élek, ez az oka, inkább áldozom a pénzt, akit hívni fontos, magam felhívom.) De itt is olyan hosszú már a magyarázat, hogy előjön: nincs ma már az, hogy szívből igazán? Ki tudja! Tandori Dezső betörő Név szerinti szavazást kell kiírni. Aki szerint szükség van a betörőre, annak börtönben a helye. Mert nyilván ő a betörő. De minimum orgazda. Podmaniczky Szilárd betörőszerszám Két évig ügyesen halasztgatta. ígért mindent. Toronyórát, udvari dohányzást, cipőlevételt. A harmadik év heves asszonyi partizánrohamokkal - elveszett. A festők bejelentkeztek, időpontot adtak. Aztán a burkolok is. A férfi erősen gondolkodott, most legyen öngyilkos, vagy adjon magának egy kis időt, tegyen próbát, mennyire bírja a terhelést. De amint elkezdte bontani a lakást, a két szoba polcrendszerét, kétségessé vált, kibírja-e a három hetet. Lerobbantani a már évekkel korábban is jelentős káromkodás-mennyiséget termelő betonba rögzített csavarokat, a már korábban szétrongyolódott, de kicsalogatha- tatlan műanyag tipliket, amelyeket kénytelen volt gipszfröccsökkel odaragasztani, nehogy fejére dőljön az egész miskulancia. Leballagott a Csendesbe, megvárta betörő ismerősét. Mindenféle ismerőse volt a Csendesben. Betörő, pénzhamisító grafikus, kerékpártolvaj, lánykereskedő, hegyi vadász, mindenféle segedelemre hajlamos ismerősök. Tudta, a betörő rendelkezik egy hétvégi házak ablakrácsainak kiemeléséhez kitalált speciális szerszámmal, ami törés és zúzás, valamint hanghatások nélkül szünteti meg a tartós kapcsolatot a rács és a fal között. Szükségem van rá, mondta. A soha nem látott berendezés valóban csodát tett. Kampóját beakasztotta a falból kiálló csavarfejbe, és egy pumpás-teleszkópos kar föl-le mozgatásával derékszögben, óvatosan kiemelte a csavart gipszestől, mindenestől a falból. Ámult. Szokott technikai rafinériák láttán. Már régebben szó volt róla, hogy részt vesz egy betörőtanfolyamon. De nem akart betörésből élni, fölösleges idegharc volna, gondolta akkor. Van nekem szakmám is, munkám is, pénzem is, tiltakozott akkor. Most meg nézte a szer28
