Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 5. szám - Marsall László: Egy kitalált természeti nép töredékes jegyzései (vers)
Marsall László Egy kitalált természeti nép töredékes jegyzései i. MézelőFa magva sebes vízbe potyog. Éji Felső Világ képe a gyöngyös-szárnyas idelent - Hullatja tolláit. Hullik a kutyák szőre, bőrük pirosodik. Ugatnak. Egyőnk dudorász. Hangja a fülre tapadó Búgócsigáé. Sok lányka nyöszörög. Vizes fűz gallya füstöl, pattog a tűzben. A Tűz teszi így. Kőbőre odvába búvunk, Mamó szoknyája mögé búvunk. Mamó szoknyája alá búvunk. Mamó dudorász, vízicsiga búgása hallatszik. Sokan búgnak — aú-uú. Pattintgatnak-csettegtetnek. Sok láb dübög Naptámadatkor, Atuma megébredt, Előnap más a Tűz - duhad-lappad. Mondják a Tűznek kedve van. Nincs búgás - nincs pattingatás. A kutyák szőre hullik. Nem ugatnak. Gyöngyösök hullatják tollaikat. A MézelőFa magva mind lepotyogott. A Víz lassudad és zöldell. II. Mondják - úgy kezdődik - az Ember körbejár. Még egy kört jár, hogy ne féljen. Kört a sötétben - ne féljen. 23
