Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 3. szám - A 75 ÉVES SÁNDOR IVÁN KÖSZÖNTÉSE - Jász Attila: séták a holdig és vissza (1) (vers)

Jász Attila

séták a holdig és vissza (1.)

„Ahhoz az utazáshoz kell megteremtened magadban a csendet, amely idáig vezet."

(Sándor Iván)

Lebegő sirályok a zavaros víz felett, mintha szertartást végeznének, mozdulatlan is repülnek,

Leonardo helyett,

még mielőtt lecsaphatnának, megy le a nap, folytonosan fojtott fények közt

nyúlnak az árnyak az üres délutánban,

és persze szó sincs arról, hogy tenger lenne, közel s távol, csak egy leengedett tómeder, sehol egy ember,

akár egy képzavar, mely ápol s eltakar, miközben a táj félig már enyém, a többit hozzáképzelem,

amíg ablakomba nem ér a hold és végtelen egyszerű nem lesz minden mondatom, akár a holt nyelvek a tenger mélyén,

mintha csak szertartást végeznének, teleírt lapjaim közt halkan foszladoznak régmúlt sirályok hangjai.

28