Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 2. szám - MAI MAGYAROK – MAI MAGYAROKRÓL - Baráthi Ottó: A szegénység

reprezentációja, amely csak megerősíti, hogy ők alkotják a magyar társadalomnak a szegénység által leginkább veszélyeztetett részét, és egyben minden bizonnyal ők a rendszerváltás legnagyobb vesztesei.

A szegénység összetételét tovább vizsgálva olyan információkat tártak még fel - vagy erősítettek meg - a különböző kutatások, miszerint például a gyermekes háztartások között több a szegény, mint a gyermektelen házaspárok és az egyszemélyes háztartások között. Vagy, hogy különösen nagy a szegények aránya a három- és többgyermekes háztartásokban, valamint az „egy szülő és egy gyermek" típusú családokban. Igen súlyos terhet, hátrányt jelent a háztartás számára, ha a háztartásfő munkanélküli.

Meghatározó tényezők Nógrádban

A szegénységre vonatkozó becsléseket - mint láttuk - számos tényező befolyásolja: a definíciótól kezdve, az alkalmazott mérőszámon (létminimum stb.) keresztül a lakosság jövedelemszintjéig, a munkanélküliségig stb. És még egy nagyon fontos tényező, amiről eddig nem szóltam, hogy a kutatások, a felmérések sem készültek éves rendszerességgel. Szóval mindezzel csak azt szeretném jelezni, hogy a szegénységkutatásnak is megvannak a maga gyermekbetegségei: még a meglévő becsléseket is óvatosan kell kezelni és kvázi tovább-becsléseket kell végezni, például akkor, ha az ember egy megye - adott esetben Nógrád - szegénységi szintjét kívánja közelíteni.

Kiindulni a „hozott anyagból" lehet, jelesül - egy felmérés szerint -, 1995-ben Magyar- országon a létminimum alatt élők aránya 35%-ra volt tehető, és ettől magasabb volt a családok szubjektív érzete, mintegy 46,5%-uk érzékelte és vélte úgy, hogy szegény. Mi lehet a helyzet ehhez képest Nógrád megyében? Számszerű becslésekbe nem bocsátkozom, bárki tiszta spekulációnak minősíthetné okoskodásomat.

Egy kiinduló feltételezést - hipotézist - azonban megengedhetek magamnak: állítom, hogy Nógrádban a „szegénységi helyzet" szemernyivel sem jobb az országosnál. Másképpen: a szegények száma, a népességszámhoz viszonyítva, nem kevesebb, mint az országos átlag, magam úgy vélem, valamivel több is. (A KSH Nógrád Megyei Igazgatósága 2002/2. számú tájékoztatójában olvasom: „...a Nógrád megyében élők valamivel több mint egyharmada él a létminimum szintjén, vagy kénytelen megélni ennél kisebb összegből.")

Elsősorban azért, mert a munkanélküliség tekintetében - amely mint láttuk és tudjuk, egyik meghatározó tényezője a családok, az emberek jövedelmi helyzetének alakításán keresztül a szegénységnek - Nógrád megye a munkanélküliségi ráta alapján „emberemlékezet" óta a harmadik legrosszabb helyen áll a megyék sorrendjében.

Másrészt a jövedelemalakulás miatt a rendelkezésre álló 2001. évi kereseti adatok alapján, amely ugyebár direkt módon meghatározza a keresők és családjaik jövedelmi viszonyait. Sajnos e tekintetben sem volt eddig okunk derűlátásra, s az alábbi adatok azt mutatják, hogy továbbra sincs, hiszen a kereseti viszonyok a szegénység kialakulásában, pontosabban a veszélyeztetettség létrejöttében determinánsnak tekinthetők.

Szóval, csak néhány - szinte önkényesen kiragadott - statisztikai adat, hogy ne terheljem túlzottan az olvasót.

Az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete Nógrádban 2001-ben 80.913 Ft volt, 22.341 Ft-tal maradt el az országos átlagtól és közel 24 ezer forinttal volt kevesebb, mint Fejér megyében. Elmaradásunk az országos átlagtól tehát 27,6%, Fejér megyétől mintegy 29,4%.

87