Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - Rigó Róbert: Társadalmi változások Kecskeméten a népszámlálási adatok alapján (1930–2001)
térben is elkülönültek egymástól a különféle vallásokhoz tartozók. A katolikusok aránya magasabb volt a külterületeken (79,5%), mint a belterületeken (71,1%)- A zsidók esetében pontosan fordított tendenciát lehetett kimutatni: a külterületen alig éltek (0,1%), míg a belterületen jóval többen (4,4%)43, és ezzel már megközelítették országos arányukat (5,1%)44. A város belső területein is jól kimutatható a szegregáció. Míg a déli területeken magas volt a katolikusok aránya (84-87%), addig a Kecskemét legészakibb részén fekvő Bethlenvárosban csupán 48,6% volt arányuk, míg a reformátusoké 39%, a zsidóké 8,5%. A szomszédos városrészekben is magasabb volt a reformátusok és a zsidók aránya, mint a városban összességében. Az evangélikusok is ezeken a területeken koncentrálódtak. Ha a birtokosok vallási hovatartozását is megfigyeljük, jól kirajzolódik, hogy az egyre nagyobb birtokosok között nő a reformátusok aránya. Az öt hold alatti kisbirtokosok között 18,4% református, míg 80,3% katolikus. A középbirtokosok körében 40,1% a reformátusok aránya és 58,7% a katolikusoké. A népesség foglalkozási szerkezetének alakulása Kecskeméten a mezőgazdaságban dolgozók aránya 1930 előtt is 58-63% között ingadozott, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a hatalmas külterületeken főként mező- gazdasággal foglalkoztak az emberek. A külterületen 1930-ban a lakosság 86,2%-a volt őstermelő, és az itt élők mindössze 8,3%-a élt az iparból és forgalomból. A város belterületén ugyanakkor az őstermelők aránya csupán 22% volt, míg az iparból és forgalomból élők aránya 43%-ot tett ki. 4. táblázat Az egyes ágazatok aktív keresői az összes aktív kereső százalékában (Kecskemét 1930-2001) Gazdasági ág 1930* 1930** 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 Ipar 15,6 28,9 13,1 18,2 27,6 38,9 34 30,9 22,9 Építőipar 1,6 3 5,7 9 10,7 7,5 6,3 Mezőgazdaság és erdőgazd. 58,1 22 53,9 45,4 27,6 14,1 10,3 11,2 2,8 Közlekedés, szállítás, hírközlés 2,5 3,3 1,7 3,2 5,7 5,7 5,9 5,4 5,4 Kereskedelem 5,4 10,8 6,1 9 9,7 10,1 12,7 13,4 16,5 Vízgazdálkodás0,1 1 0,7 1,2 1,4Egyéb ágak 18,4 35 23,6 21,1 22,7 21,5 25,2 30,2 46,1 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 *A város teljes népességére vonatkozóan ** A belterületre vonatkozóan Forrás: Kovács A.: 21-22. o., 1980. évi népszámlálás. 3. b Kecskemét népessége és társadalma. 25. o., 1990. évi népszámlálás. 5. Bács-Kiskun megye adatai. 30. o., Népszámlálás 2001. Ha a két világháború közötti időszakban a Kecskemét belterületén élők foglalkozási megoszlását vizsgáljuk, egy polgárosodott városi társadalom képe rajzolódik ki előttünk. Sőt, a város egyes részein (Bethlenváros, Rákócziváros) - főként azokon, ahol az izrae43 Kovács A.: 11. o. 44 Gyáni G. - Kövér Gy.: 350. o. 84
