Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 12. szám - Kovács András Ferenc: Görög színházak romjai (vers)
Kovács András Ferenc Görög színházak romjai (Kavafisz-átirat) „A hellének harmóniája elérhetetlen magasságokba költözött: fölvándorolt a fényhez, égi tengerek s hegyek fölé. De mindenek közt legelső a színház... Ahogy (például Pergamonban) lebegni látszik, s szinte lezúdul a vad meredélyről a tájra: tér, lélek, ember, égbolt s a szél akusztikája." (Apollóniosz Szmürnaiosz) Színház, legelső mindenek között, görög színház az Akropolisz déli lejtőjén, Athénban, a duhaj, boros, varázslatos Dionüszosz víg, ünnepi körzetében, hol legelőször zengett föl a theszpiszi kórus, az aiszkhüloszi kardal, a sziklák jajgatása, s zúgott égre a vaksors Szophoklész büszke nyelvén, s görög szavakban zokogott az élet szörnyű gőgje, hajszolt halandók őrült szenvedélye, mely Euripidész hangján szállt a közömbös halhatatlanokhoz, ha fölhatolt egyáltalán sírás, fohász, panasz, vagy vaskosabb komédiák pimaszsága, Arisztophanész féktelenebb, harapós röhögése a háborúkba roppant Attikából, hol gyűlöltek s szerettek is mértéktelen, s mérték szerinti szóra, szépre, tisztulásra vágyakozva éltek - s hulltak mocsokba háborodtak és halálraszántak. Színház, legelső mindenek között, görög színház parnasszoszi szirtek koszorúzta térben, a sziklás árnyak alatt, völgyszakadékok fölött, Delphoiban, ahol Kasztália szent forrása fakad föl a fényre, hegyek meredélyén, Phoibosz Apollón jósdái temploma mellett fekvő görög színház, s ama másik is: argoszi földön, a gyógyító színház Aszklépiosz ligetében, a píneaerdők peremén, susogó lombsátorokon túl, Epidauroszban, a létre kelt hellén csodában, hol mindenünnen
