Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - Kapuściński, Ryszard: Utazások Hérodotosszal
két iskola, két irányzat uralkodott errefelé - a konfucianizmus és a taoizmus. Kung Fu-ce (Confucius) mester Krisztus előtt 560-480-ig élt. A történészek közt nincs egyetértés a tekintetben, hogy a taoizmus megalkotója - Lao-ce mester - idősebb vagy fiatalabb volt-e, mint Kung Fu-ce. Sok szakember egyenesen azt állítja, hogy Lao-ce nem is létezett, s az egyetlen könyvecske, amelyet állítólag ránk hagyott - a Tao tö king - nem más, mint névtelen írnokok és másolók által összegyűjtött részletek, aforizmák, mondások gyűjteménye. Ha elfogadjuk, hogy Lao-ce élt és idősebb volt, mint Kung Fu-ce, akkor azt a később oly sokszor ismételt történetet is igaznak tekinthetjük, amely szerint az ifjú Kung Fu-ce elvándorolt arra a helyre, ahol Lao-ce, a bölcs élt, és tanácsot kért tőle - hogyan éljen. Az öreg bölcs azt tanácsolta neki, hogy vetkőzze le pökhen- diségét és sóvárságát, hízelgésre való hajlamát és túlzott becsvágyát, mert ezek csak ártanak neki. „Ez minden, amit mondhatok" - fejezte be Lao-ce. Ha azonban Kung Fu-ce volt az idősebb, ő három nagy gondolatot adhatott át ifjabb honfitársának. Először is: hogyan szolgálhatná valaki az isteneket, ha nem tudja, hogyan szolgálja az embereket? Másodszor: miért is fizetnénk jóval a rosszért? Ugyan mivel fizetünk akkor a jóért? Harmadszor pedig: hogyan tudhatnánk, mi a halál, ha nem tudjuk, mi az élet? Kung Fu-ce gondolata és (ha létezett) Lao-ce gondolata is a Csou dinasztia uralkodásának vége felé, az egymással harcoló királyságok idején született, amikor Kína elkeseredett, népirtó háborúkat folytató államokra esett szét. Az az ember, akinek pillanatnyilag sikerült megúsznia a vérengzést, de továbbra is bizonytalanság és a jövőtől való félelem gyötri, fölteszi magának a kérdést: hogyan éljem túl ezt az egészet? És erre a kérdésre igyekszik válaszolni a kínai gondolat, a világ talán leggyakorlatibb filozófiája. Az indiai gondolattal ellentétben, ritkán téved a transzcendencia tájaira, inkább tanácsokat akar adni az egyszerű embereknek, hogyan tartsanak ki abban a helyzetben, amelybe azon egyszerű oknál fogva kerültek, hogy akaratuk és beleegyezésük nélkül e kegyetlen világra születtek. És itt, ezen az alapvető ponton válnak szét Kung Fu-ce és (ha létezett) Lao-ce útjai azzal, hogy eltérő választ adnak a kérdésre: hogyan lehet életben maradni? Kung Fu-ce azt mondja, hogy az ember társadalomba születik, ezért bizonyos kötelezettségei vannak. A legfontosabb ezek közül, hogy teljesítse a hatalom parancsait, engedelmeskedjen a szüleinek. Ezenfelül: tisztelje az ősöket és a hagyományokat. Szigorúan tartsa be az etikett előírásait. Fogadja el a fennálló rendet, utasítsa el a változtatási szándékokat. Kung Fu-ce embere a hatalom iránt lojális és alázatos lény. Ha engedelmesen és lelkiismeretesen teljesíted a hatalom parancsait - mondja a Mester -, megmaradsz. Másfajta magatartást ajánl Lao-ce (ha létezett). A taoizmus szülőatyja azt tanácsolja az embereknek, hogy mindentől tartsák magukat távol. Semmi sem tartós - mondja a Mester. Ezért hát ne kötődj semmihez se! Ami létezik, az mind elpusztul, emelkedj hát a dolgok fölé, tarts távolságot, ne akarj valaki lenni, ne akarj bármit is birtokolni! Ténykedj tétlenség által, a te erőd a gyengeség és tanácstalanság, a te bölcsességed a naivitás és a tudatlanság. Ha meg akarsz maradni, tedd magad haszontalanná, fölöslegessé! Lakj távol az emberektől, élj 165
