Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Czigány Lóránt: SzerenCSÉnk volt, hogy volt Csénk...
Illyésnél, s este, mikor visszaért Bécsbe, azonnal felhívta Csét, még a kabátját sem vette le. Illyés influenzával bajlódik, de rögtön fogadta Mata Katit. Valóban néhányan összejöttek, mert a Losonczihoz és Kádárhoz intézett beadvánnyal nem voltak megelégedve. Úgy döntöttek, hogy a nemzetközi PEN- nek írnak, az nemzetközi visszhangot jelent, ha közzéteszik. Karinthy fogalmazta meg a levelet, amit mindnyájan aláírtak. A legalitás keretei közt kívántak maradni, éppen ezért a magyar PEN-t kérték fel a levél továbbítására. Boldizsár azonban Aczél tanácsára (ukázára?), hogy ennek most nincs itt az ideje, nem küldte el. Majd sor kerül rá az esedékes PEN-közgyűlésen. A tiltakozás tehát a fiókba került. Csé megvetéssel kommentálta a pestiek óvatoskodó ügyintézését. London, december 26. Siklóséknál gyülekezünk. Ott van Ottlik Cipi, nemrég halt meg a felesége, Londonba felejteni jött. [...] Csé arról beszél, hogy a páros számú évek nem tesznek jót neki, ezért fél 1980-tól. A leselkedő kaszásra gondol. [...] 1980 London, január 31. Száguldó hírszolgálat. Estefelé Csé telefonál. Hunyor Kati Illyéséknél vacsorázott, s Illyés nem nagyon akar Londonba jönni a British Council meghívására. Vacsora után Kodolányi Gyuszi haza vitte Katit, aki azonnal telefonált Londonba. Gyuszi talán még vissza sem ért a Józsefhegyi útra, s már tudtuk, mi történt a vacsorán. London, február 8. Este, mikor Csé telefonál, [...] intelligensen hallgatom, amint hosszasan fejtegeti, hogy mi az ösz- szefüggés a világpolitikai helyzet (különös tekintettel a moszkvai olimpiára és Tito egészségi állapotára), valamint a Dickens-tanulmány megjelenési esélyei között a Nagyvilág júniusi számában. London, február 29. Sikerült tető alá hoznom a kettős meghívásokat. A British Council meghívta az emigráns írókat is a látogató költők tiszteletére adott fogadásra, ugyanígy a követség is meghívta őket. Csé már el is fogadta, és Szabó Zoltán is gondolkodik, hogy elmenjen-e, mert mint mondta, ez valóban jelentős esemény. Remélem ezzel a manőveremmel alapvetően sikerült megváltoztatni a jelenlegi konstellációt, oldani a kölcsönös gyanakvás légkörét. London, március 9. A költők délben érkeztek meg, Vajda Miklós már jelentkezett Csénél. Diadalittasan közli vele, hogy Dickens-tanulmánya már a nyomdában van - s mihelyt megjelenik a Nagyvilágban, kiadják majd azt az interjút is, amit Mezei András készített nemrégiben vele. A 75 éves Csé meghívását a nyárra tervezik. Csé nagyon okosan hangsúlyozza, hogy magánemberként menne. [...] London, március 12. Csé csak terveinek él, nagyon készül a hazalátogatásra. Dickens tanulmányát a Nagyvilág biztosan hozza. Ez volt az általa szabott feltétel a hazalátogatáshoz. Gál István már szervezi neki az ünneplést. Nagyon okosan mindenkinek hangsúlyozza, hogy mint magánember óhajt Pestre látogatni. így is iszonyatos teher lesz rajta - hiszen mindenki körülötte akar majd nyüzsögni. Remélem, kibírja. Nagy segítség, hogy Hunyor Kati vele lesz, ő fogja az üdvöskét játszani körülötte. London, április 22. A BBC magyar adásának Csé írt Sartre haláláról. Siklóstól kérdezem, hogy megemlékezett-e ötvenhatos kiállásáról. Mint kiderül, Csé cikke többé-kevésbé arról szól, amit a vasárnapi újságok irodalmi mellékletében olvashatunk. Persze, amikor felhívom, arról beszél, hogy személyesen ismerte Sartre-t, s így, a rádióban is „személyes" élményeiről szólt. Nincs-e a háttérben egy kis diplomáciai érzék, hogy Sartre ötvenhatos kiállásáról hallgat? Most, hogy a májusi Nagyvilágban Dickens-tanulmánya megjelenőiéiben van? Ez a nemzedék mindig is diplomáciai érzékéről volt nevezetes. Felmerül persze Márai-cikkem is, dicséri agyba-főbe. „Hiába visong a Nemzetőr - mondja -, egy mondat sem hiányzik belőle, ami annak a következménye lenne, hogy hazajársz!" [...] 82
