Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Salamon István: „A mikrofon nem katedra...”
de ahol lehet, felvilágosítunk. A rádió idejében küld felszólítást Neked, és csak az irányelveket akartam röviden vázolni."52 A konzervatív irodalmi nézeteket valló, a „nemzeti" és a jobboldali irodalom mellett kiálló és ezt védelmező lap még egyszer támadásba lendül. Szerintük „a Nyugat csoportjára esik 46 szereplés, a Nyugathoz közel álló irodalmi világszemléletre 33 s még 6 szereplés olyanokra, akik szeretik magukat semleges világnézetűnek mondani... Megelégedéssel vehetjük tudomásul, kik tartoztak a 85 - »a rádió által favorizált írósztár« - körébe, akiket a »kiválasztottak« közé sorol a Koszorú."53 Cs. Szabó László nem titkolja, hogy különbséget tesz - az általa rendszerességgel műsorra tűzött, minden irányt képviselő írókról beszélve - a szélsőjobboldali és a konzervatív írók között. „Őket, a konzervatívokat szívesen láttam. Csathó Kálmán régi vágású úriember volt, egy letűnő világ könnyű tollú ábrázolója,... Herczeg, a verseci sváb ivadék agg korában, országos tekintéllyel mélyen megvetette a hitlerizmust,... Az az igazság, hogy hálás voltam a jó mesélőknek, utóvégre nem táplálhattam az átlaghallgatókat kizárólag a Nyugat munkatársaival, francia szimbolistákkal..."54 Az évi kb. 40 ezer kéziratot elolvasó szerkesztő „egyensúlyi politiká"-ja egyértelműen tükrözi a nem csupán szórakoztatást vállaló műsorszerkesztői felelősséget, hanem a magyar önismeret taglalásának, a múlt és a jelen részletes feldolgozásának szándékát is.55 Cs. Szabó az 1937-ben a belügyminiszterségből visszatérő Kozma Miklóst megnyeri a szívügyének tekintett „a minden irányban kitágított magyar önismeret"-et szolgáló, időközben kialakult műsorszerkezetnek.56 Cs. Szabó különleges szerepet tulajdonít az európai kultúrák bemutatásának. 1937-es tervei közt kiemelt figyelmet szentel az olasz kultúrkör megismertetésének. A rádió közvetítést ígér az olasz királylátogatásról, a Savoyai-házról, a fasizmus történetéről, Carducciról (halálának harmincadik évfordulóján), Pirandellóról (halála alkalmából), az olasz líra hatszáz éves keresztmetszetéről, a modem olasz képzőművészetről stb...57 52 MOL K-613 17. csomó. Cs. Szabó László levele Erdei Ferenchez. 1937. március 4. 53 /G. J./: A számok és a nevek beszélnek. = Koszorú. 1935-1936. 164-166. p. A Rádió irodalmi műsoraival kapcsolatban más sajtóorgánumok is közölnek arányszámokat, statisztikai adatokat. Megszívlelendő statisztikai adatok arról, miért van szükség a rádió irodalmi műsorának megreformálására címmel a Szegedi Új Nemzedék 1936. február 9-i számában A keresztény zenészek és énekesek is tiltakoznak a mai rendszer ellen alcímmel a Magyar Rádió 1935. év második félévének irodalmi statisztikáját „világnézeti alapon" hasonlítja össze a bécsi rádió műsorával. 54 Grósz i. m., Cs. Szabó László: Hűlő árnyékban i. m. 171-172. p. 55 Cs. Szabó László: Az irodalmi osztály féléves beszámolója. = Rádióélet. 1936. 27. sz. 4-6. p. A teljesség igénye nélkül néhány tárgycsoport. Magyar vers, elbeszélés, csevegés, visszaemlékezés, irodalom- esztétika, helyszíni közvetítés, földrajz, néprajz, magyar vidékek, városok és kultúrközpontok bemutatása. A magyarság és az ország történetével, a magyar gazdaságtörténettel, a magyar irodalom- történettel, a magyar műtörténettel, zenével, nyelvrokonaink és a külföldi magyarság történetével, történettel, képzőművészettel, közgazdasággal, népegészségüggyel, joggal, légvédelemmel, sport- történettel, gyermekgondozással stb. foglalkozó előadások. A tárgykörök összeállításáról említésre méltó Cs. Szabó László nyilatkozata (Előretörnek a Rádiónál a fiatal írók és tudósok. Szabadság, 1935.35. sz. szept. 22. 4. p.), melyben műsorszerkesztői programjáról és terveiről nyilatkozva hangsúlyozza, hogy a „folyamatosságot nem a sorozatok, hanem a munkatársak kiválasztása biztosítja." A „kevés névvel dolgozó" osztályvezető az előadókkal 4-5 előadást beszél meg, melyek önmagukban is megállnak. Tematikájuk vagy a „történelmi időrend" kapcsolja őket össze. Úgy csoportosítja, hogy a műsorhéten belül az előadások tárgya különböző, jó részük titokban összefügg. „A műsorszerkesztés kettős szervességet igyekszik érvényesíteni: egyrészt az előadó elgondolásában szervesen összefügg a félesztendőre elosztó négy-öt felolvasás, másrészt minden héten összefüggenek a látszólag szétszórt területről válogatott előadások is... A látszólag független előadások tehát minden héten belül titkos magyar egységet alkotnak. Ezt a magyar önismereti szemináriumot egy idegen előadás gyűrűjébe foglalom" - avatja be az olvasót Cs. Szabó, példákkal is illusztrálva, a műsorszerkesztés kulisszatitkaiba. 56 Kozma Miklós 1935 márciusától 1937-ig belügyminiszter volt a Gömbös-kormányban. Cs. Szabó 1937. március 4-én keltezett levelében az általa fontosnak tartott néhány előadás tervét hétről hétre Kozma Miklóssal egyezteti. Cs. Szabó László levele Kozma Miklóshoz, 1937. március 4. MÓL K-613, 96 csomó 73 tétel Cs. Szabó László osztályvezető levelezése (Továbbiakban MÓL Cs. Szabó...) 21
