Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Salamon István: „A mikrofon nem katedra...”
mert véleménye szerint: „a mikrofon nem katedra, nem is bretli, hanem minden mástól különböző valami, egy otthonunkban beszélgető intim barát, aki ha a valóságban nem is, de legalább előadása formájában beszélget velünk..." Belépése pillanatában érzi azt a problémát, melyet a rádió eddig nem volt képes áthidalni: hogy ti. miként lehetne elevenebbé tenni a kapcsolatot a hallgatóval. A jó rádió-előadás „egyoldalú eszmecsere a kölcsönösség látszatával".21 Ez már egy program, kiemelt és meghatározott célként jelöli meg azt a műfajelméleti szempontból is fontos kérdést, hogy az „előadásnak feltétlenül rádiószerűnek kell lennie."22 Hogy mennyire volt lényeges számára a „szépirodalmi rész", mint „minden magyar érték kibékítőjé"-nek23 programba iktatása, az elsősorban az értékek iránti érzékenységét magyarázza, hiszen a „háború után egymástól szigetekre szakadozott"24 nemzedékeket egységként lehet csak a mikrofon előtt bemutatni. Ezek az összefüggések kétségtelenül kitapinthatók műveltségének, kulturáltságának gyökereiben, a Nyugat vonzásában kialakult munkásságának, az „esszéíró nemzedék" tagjaként elért sikereiben. Mint maga mondja: „pályakezdésem Babits oldalán, Babits istállójában... csakugyan az ő istállójában váltam magyar íróvá, a Nyugat avatott fel..."25 Cs. Szabó folytatja elődjének, Németh Lászlónak a Diákfélórák terén elért eredményeit, aki elsőként „félretéve azt a hosszúra nyúlt »első benyomást«, hangosan kezdett gondolkodni a hangszóró feladatairól."26 Cs. Szabó belépése pillanatában felismeri, hogy a rádió műsorait a különféle hallgatói szokásoknak megfelelően kell kialakítani. E felismeréshez igazítja a műsorszerkesztés legfontosabb „tárgyi feladatait":27 „Ez a keret sok mindent felölel: nyelvtisztító munka, humanizált, megelevenített történelem, irodalmi tájrajz, Budapest megismerése és leírása..."28 teheti változatosabbá ezt a műsortípust - mondja bemutatkozó interjújában. Közgazdasággal foglalkozó előadásokat ígér, melyek eligazítanák a hallgatót a mindennapi szövevényes gazdasági kérdések között. A tárgyköröket ismertetve kitér azok tematikai gazdagságára; ezeket több alcsoportra lehet osztani. „A népi politika szellemi kiművelését" három csoportban jelöli meg. A népegészségügyi szolgálat mellett a néprajzi ismereteket és a települési viszonyokat taglaló felolvasásokat tovább is lehet osztani, állandóan cserélődő előadókkal 29 Cs. Szabó tudja, hogy terve, ha nem is kész, de vállalható, megvalósítható. Csak a Magyarország újságírója tartja „feltűnőnek", hogy „a kitűnő író és újságíró" nem szerepelteti programjában a képzőművészetekről szóló előadásokat.30 Az új osztályvezető kinevezésekor harmincéves, automatikusan belekerül az igazgatóságba. Szabad kezet kap tervei végrehajtásához, de kezdetben őt is támadják, még olyan „háttérrel" is, mint Kozma. Erről így ír: „Meg se melegedett alattam a szék, már csaholva rámszabadult a jobboldali sajtó egy része. Mi keresnivalója van egy hazafiatlan, kozmopolita - s titokban nyilván szabadkőműves - fiatal közgazdásznak, ismeretlennek olyan érzékeny, mert nagyhatású őrhelyen, mint a Rádió irodalmi osztálya?"31 Oláh György, az országos hírű fasiszta 21 (-ss.) : Bemutatkozás. Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval, a rádió irodalmi felolvasások vezetőjével. = Rádióélet, 1935. június 21. 26. sz. 5. p. (Továbbiakban: Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval i. m.) vö.: Cs. Szabó László: Mit tervezek a Rádiónál? = Magyarország, 1935. június 15. 3. p. (Továbbiakban: Mit tervezek? i. m.) E cikk majd egy héttel előbb jelent meg, mint a Rádióéletben közölt interjú. Cs. Szabó egy komplex tervet vetett papírra, amikor a Magyarország hasábjain műsorpolitikai elképzeléseit vázolja. A szöveg sok helyen azonos. Feltételezhető, hogy a Magyarországban leírt szöveget használta fel a Rádióélet újságírója interjújában, amikor terveiről faggatta a kinevezett osztályvezetőt. 22 Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval i. m. 23 Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval i. m. 24 Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval i. m. 25 Kétnyelvűén - kettős hűségben i. m. 616. p. 26 Mit tervezek? i. m. 27 Mit tervezek? i. m. 28 Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval i. m. 29 Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval i. m. 30 Gedő Lipót: „Képzőművészeti programot is kérünk!" = Magyarország, 1935.137. sz. jún. 18.11. p. 31 Cs. Szabó László: Hűlő árnyékban. Bem, 1982. Az Európai Protestáns Szabadegyetem kiadása. 80. p. (Továbbiakban: Cs. Szabó László: Hűlő árnyékban i. m.) 17
