Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 10. szám - Balla D. Károly: A hiány szerkezete

esztendő arra is elegendő volt, hogy megértsem: míg gyerek voltam, apám tekintélye mint hegyezett cölöpöket, úgy verte le bennem az evidenciákat, s ha én sem botorkálni nem akarok tovább közöttük, sem beleszakadni abba, hogy megfeszített felnőttmunkával kinyűvöm valamennyit, akkor hatalmas ragaszkodással fölibük kell emelkednem, felol­dódva egy magasabb értékrendben. Ahhoz pedig nem kellett sem egy év, sem egy hónap vagy nap, elég volt egyetlen delphoi pillanat, hogy rádöbbenjek: ebben a felmagasodás- ban senki más - csak te lehetsz segítségemre. Ezért írok hát neked Athénbe érkezésem első estéjén - esztendőnyi felkészültségemtől felbátorítva, de pillanatnyi félelmek éles kései közül, erőt véve férfibüszkeségemen." • A korábbi szövegváltozatban: „valójában Egiszthosz kezében volt-e a hatalom, amellyel üthetett, vagy egyenesen a hatalom volt az, amely Egiszthosz keze által sújtott le?" • A korábbi verzióban így: „Athén nagy város, mégis kicsinek bizonyul, ha ketten ket­tesben akarnak maradni benne. Anyám látni szeretne téged, mondta, pedig tudta, Klü- taimnésztra csak késő este érkezik haza. Valójában ő volt az, Elektra, aki látni akarta Oresztészt: kabát nélkül, utcai viselkedési pózok nélkül, Agamemnon kedvenc foteljában - vajon ott is annak látszik majd, aminek mutatja magát?" • Vörösmarty és Ybl Miklós együttes említése a helyszínt Fóttal azonosítja. • A jeles argoszi grafikus sorozatának, A fák életének egyes darabjai szinte minden át­települt értelmiségi család otthonában megtalálhatók. A szülőföld ilyen értelmű átmen­tése különösen jelentős szimbólum ez esetben, hisz a két fa, amely alatt Oresztész és Elektra összehúzza a két fotelt, hogy áthajolhassanak egymáshoz, voltaképpen a királyi pár, Agamemnon és Klütaimnésztra allegóriája. • Eredetileg így: „Van, hogy szónál a hallgatás / erősebb, s van, hogy hallgatásnál jobb a szó." Euripidész: Oresztész, 638-639. • Mikor Agamemnon súlyos betegen Athénba érkezett, Elektra fényképét küldte el a nagy Menelaosznak, így tudatva a költőfejedelemmel: sikerült Argoszból kimenekítenie magát. Az Egy mondat Spártáról írója ugyanezt a fotót postázta vissza, hátlapjára róva el­fogult üzenetét. A fényképet Elektra és anyja ereklyeként őrizte lakásán, különösen Agamemnon halála után, így a teljes bizalom megnyilvánulásának számít, hogy Oresz- tésznek is megmutatták. • A vonatkozó rész leírása Oresztész naplójában: „Az anyja csak későn jött haza; meg­vacsoráztunk. Közös rábeszélésükre beleegyeztem, hogy ott alszom náluk. Klütaimnésztra kivett nekem egy pizsamát a szekrényből, aztán magamra hagytak a kisszobában. Tudtam, hogy a két éve halott Agamemnon pizsamáját kaptam. Rövid gondolkozás után felvettem." A szembesülés üzenete (35) I ••• ha a műveknek lenne mondanivalója, üzenete, akkor a művészek alighanem azt alkotnák meg, s nem vesződnének csendéletekkel, szimfóniákkal, drámákkal, regények­kel, költeményekkel. így nem fogadjuk el azt a megállapodást és gyakorlatot sem, amely szerint valamely banalitások és féligazságok nyelvére lennének lefordíthatok ezen üzene­tek. Minden mű üzenete maga a mű. Sem tömörebben, sem másként megfogalmazni nem lehet. Ami lehetséges, az csupán annyi, hogy eljutunk olyan felismerésekig, amelyek a mű lényegi mozzanatainak lehetséges (de nem kizárólagos) vetületei. Ezen vetületek né­melyikét talán érdemes bemutatnunk, pillanatig sem gondolva azt, hogy egy épület terv­rajza vagy homlokzatának fényképe azonos lenne ezen épület lényegével, ugyanakkor belátva, hogy megismerhetőségének fontos kellékei. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom