Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 10. szám - Balla D. Károly: A hiány szerkezete

esztendő arra is elegendő volt, hogy megértsem: míg gyerek voltam, apám tekintélye mint hegyezett cölöpöket, úgy verte le bennem az evidenciákat, s ha én sem botorkálni nem akarok tovább közöttük, sem beleszakadni abba, hogy megfeszített felnőttmunkával kinyűvöm valamennyit, akkor hatalmas ragaszkodással fölibük kell emelkednem, feloldódva egy magasabb értékrendben. Ahhoz pedig nem kellett sem egy év, sem egy hónap vagy nap, elég volt egyetlen delphoi pillanat, hogy rádöbbenjek: ebben a felmagasodás- ban senki más - csak te lehetsz segítségemre.

Ezért írok hát neked Athénbe érkezésem első estéjén - esztendőnyi felkészültségemtől felbátorítva, de pillanatnyi félelmek éles kései közül, erőt véve férfibüszkeségemen."

• A korábbi szövegváltozatban: „valójában Egiszthosz kezében volt-e a hatalom, amellyel üthetett, vagy egyenesen a hatalom volt az, amely Egiszthosz keze által sújtott le?"

• A korábbi verzióban így: „Athén nagy város, mégis kicsinek bizonyul, ha ketten kettesben akarnak maradni benne. Anyám látni szeretne téged, mondta, pedig tudta, Klü- taimnésztra csak késő este érkezik haza. Valójában ő volt az, Elektra, aki látni akarta Oresztészt: kabát nélkül, utcai viselkedési pózok nélkül, Agamemnon kedvenc foteljában - vajon ott is annak látszik majd, aminek mutatja magát?"

• Vörösmarty és Ybl Miklós együttes említése a helyszínt Fóttal azonosítja.

• A jeles argoszi grafikus sorozatának, A fák életének egyes darabjai szinte minden áttelepült értelmiségi család otthonában megtalálhatók. A szülőföld ilyen értelmű átmentése különösen jelentős szimbólum ez esetben, hisz a két fa, amely alatt Oresztész és Elektra összehúzza a két fotelt, hogy áthajolhassanak egymáshoz, voltaképpen a királyi pár, Agamemnon és Klütaimnésztra allegóriája.

• Eredetileg így: „Van, hogy szónál a hallgatás / erősebb, s van, hogy hallgatásnál jobb a szó." Euripidész: Oresztész, 638-639.

• Mikor Agamemnon súlyos betegen Athénba érkezett, Elektra fényképét küldte el a nagy Menelaosznak, így tudatva a költőfejedelemmel: sikerült Argoszból kimenekítenie magát. Az Egy mondat Spártáról írója ugyanezt a fotót postázta vissza, hátlapjára róva elfogult üzenetét. A fényképet Elektra és anyja ereklyeként őrizte lakásán, különösen Agamemnon halála után, így a teljes bizalom megnyilvánulásának számít, hogy Oresz- tésznek is megmutatták.

• A vonatkozó rész leírása Oresztész naplójában: „Az anyja csak későn jött haza; megvacsoráztunk. Közös rábeszélésükre beleegyeztem, hogy ott alszom náluk. Klütaimnésztra kivett nekem egy pizsamát a szekrényből, aztán magamra hagytak a kisszobában.

Tudtam, hogy a két éve halott Agamemnon pizsamáját kaptam. Rövid gondolkozás után felvettem."

A szembesülés üzenete (35)

I ••• ha a műveknek lenne mondanivalója, üzenete, akkor a művészek alighanem azt alkotnák meg, s nem vesződnének csendéletekkel, szimfóniákkal, drámákkal, regényekkel, költeményekkel. így nem fogadjuk el azt a megállapodást és gyakorlatot sem, amely szerint valamely banalitások és féligazságok nyelvére lennének lefordíthatok ezen üzenetek. Minden mű üzenete maga a mű. Sem tömörebben, sem másként megfogalmazni nem lehet. Ami lehetséges, az csupán annyi, hogy eljutunk olyan felismerésekig, amelyek a mű lényegi mozzanatainak lehetséges (de nem kizárólagos) vetületei. Ezen vetületek némelyikét talán érdemes bemutatnunk, pillanatig sem gondolva azt, hogy egy épület tervrajza vagy homlokzatának fényképe azonos lenne ezen épület lényegével, ugyanakkor belátva, hogy megismerhetőségének fontos kellékei.

9