Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 10. szám - Balla D. Károly: A hiány szerkezete
Jegyzetek (32) • Vesd össze: „Oedipus a drámából s a drámában van; Elektra a dráma előtt is volt s utána is lesz" (Németh László). • Vesd össze: „...elősegítik egy olyan hamis tudat kialakulását, amely immunis saját hamisságával szemben" (H. Márkusé: One-Dimensional Man). • Mint Steiner is, aki a matematikai egzaktság és kiszámíthatóság káprázatáról értekezik. • Az itt kifejtett nézetek sok tekintetben a regény születéséhez is kulcsot adnak. A „fe- nomén" fogalmának jelen értelmezése és a bölcselő hajlamú, Korinthoszból rég elszármazott festőművész azon véleménye, amely szerint nem maguk a vizsgálandó dolgok az érdekesek, hanem a vizsgálandó dolog struktúrájáról vallott ismereteink összessége - beépülnek a szerzővel itt azonosulni látszó Oresztész tudatába. • Ugyanez tömörebben a szerző munkanaplójában: „A kierkegaardi szubjektum nem úgy és nem azért tételezi a külvilágot, hogy birtokba vehesse, hanem azért, hogy a tőle való abszolút különbözőségét kifejezze". Werk (33) (1995) • A hiányregény átfogó koncepcióját korábbi ötleteim alapján végül is Gyulán dolgoztam ki, ahol volt egy kis családi nyaralásunk: irodalomtörténész-barátunk, Elek Tibor hívott meg, a gimnázium betegszobájában laktunk (érkezésünkkor a gyógyszerszagot megérző lányom e szavakkal esett kétségbe: „Nem akarok patikai szobában lakni"). Az egész napos strandolások után hazaérkezve és az ágyon végigfeküdve vázoltam fel egy piros műbőr borítójú irattömbbe a Szembesülés végleges tervét. Minden nap hozzátettem valamit, gazdagítottam egy-egy újabb ötlettel, elágazásokat indítottam a törzsből, belső ösz- szefüggéseket teremtettem, kidolgoztam a részek viszonyát egymáshoz és a műegészhez. Észre sem vettem, amint lassan összeállt a hiány szerkezete. Itthon aztán nagyon megindult a munka. 4-5 flekket is megírtam naponta. Az első komolyabb probléma, amelynél megakadtam, a következő: hogy az elképzelt regény görög nevekkel operál, az rendben van; hogy elárulom: voltaképpen kulcsregényről van szó, rendben az is; kérdés, hogy majd a Jegyzetek is ezt a játékot játsszák-e, vagy itt térjek át a valós nevekre, helyszínekre - hiszen az áthallások felfedése itt logikus lenne; ez esetben azonban mi értelme van a görögösítésnek, ha mindjárt el is árulom a megfeleltetési kódokat? Jegyzetek (34) • A regény talán legfontosabb, egyben legmegrázóbb epizódja: a tulajdonképpeni „igazi Elektra" első megjelenése. A hús-vér kamaszlány itt az elvont, szimbolikus értelmű Elektra harmadik, legerőteljesebb megjelenési formájaként lép be a regénybe. A jelenet drámai feszültségét az okozza, hogy e pillanatban Oresztész nem tudja, kivel találkozott. Egyáltalán nincs tudomása Agamemnon leányának a létezéséről, s végképp nem sejti, hogy a Püladész társaságában őt meglátogató hallgatag kamaszlány éppen ő lenne. Az ősi keleti labdajátékba úgy kezdenek, hogy Oresztésznek fogalma sincs, kivel pattogtatja órákon át a fehér golyót a zöld asztalon. 7
