Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 7-8. szám - H. Bagó Ilona: Móricz Zsigmond ismeretlen fotói és elfeledett riportjai
az érettségire készülő diákok számára.4 Legutóbb pedig az Osiris Kiadó vállalkozott 25 kötetes életműkiadásra5. A feldolgozás munkálatainak megkezdésével párhuzamosan megnyílt egy - az emlék- kiállítás közelében - Móricz eredeti bútoraival berendezett emlékszoba. Bemutattuk az író könyvtárának egy részét méreteinek, illetve annak a fontos szerepnek az érzékeltetésére, amit a könyv az író életében játszott. A könyv Móricz számára nem csupán azt a formát jelentette, amiben műveit kiadhatta, hanem nélkülözhetetlen munkaeszköze is volt. Számos példány őrzi bejegyzéseit, értékes adatokat kínálva a Móricz-művek keletkezéstörténetét kutatóknak. Halálának 60. évfordulója alkalmából „...akcióba kezd az arc..." Móricz-portrék címmel Cséve Anna rendezett kamara-kiállítást. A tárlat fotókiállításnál jóval többre vállalkozott. 1897-től 1942-ig mutatta meg a szerző arcát amatőr fotók, Székely Aladár, Kálmán Kata, Rónai Dénes felvételei és Rippl-Rónai festménye segítségével. A képek mellé válogatott szépirodalmi és publicisztikai szövegekben, ismeretlen naplójegyzetekben, önjellemzésben, vallomásokban az írói lét kérdései kerültek előtérbe, szoros kapcsolatban a tükörbe tekintés és az arc megszólaltatásának igényével. A közismert Móricz-arc(kép) új, árnyalt megközelítésével rajzolt portrét. 1979-ben azonban nem került minden közgyűjteménybe, jelentős anyagrész maradt még az örökösöknél: Móricz Virágnál, akinek édesapjáról írott könyveihez6 volt szüksége a dokumentumokra, Móricz Lilinél, aki Simonyi Máriáról írt könyvet7, illetve Simon Gyöngyinél, aki édesanyjának készült emléket állítani8. Littkey Erzsébet által őrzött csekély számú kéziratot és könyvet Móricz Imre a Petőfi Irodalmi Múzeumba alapított Árvácska Alapítvány javára ajánlotta fel 1987-ben. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött hagyatékból a napló egyes részleteinek kivételével minden jelentős dokumentumot ismerhet az olvasó. Magántulajdonban azonban még sok érdekes anyag van: nagyszámú naplórészlet, kiadatlan elbeszélések, tanulmányok, levelek, fotók. Ezek feldolgozása és közzététele a jövő feladata lesz. Nyilvánosságra kerülésük nem fogja átalakítani, inkább csak árnyalja majd a Móricz írásművészetéről, személyéről, kapcsolatairól kialakult képet (mint például az 1919-ben született A kommunizmus után című 76 oldalas naplójegyzete). A most publikálásra kerülő jegyzetfüzetekre Kovács Zoltán9 hívta fel a figyelmet. A közgyűjtemények kézirattáraiban is található ezekhez hasonló füzet, például a Petőfi Irodalmi Múzeumban 92 darab jegyzetfüzet, három doboznyi önálló lapokból álló jegyzet, valamint szépirodalmi alkotásaihoz készített jegyzetei a művekhez csatolva. Egyetlen momentummal mégis különbözik minden eddig ismert jegyzetfüzettől. Móricz 1928 nyarán háromszor járt Szabolcsban, ahová fényképezőgépet is vitt magával. Az elkészült képeket később, a családi legenda szerint Virág segítségével, beragasztgatta az összefűzött 4 Móricz Zsigmond: Tragédia, Szegény emberek, Barbárok. Sajtó alá rendezte, a tanulmányokat írta és szerkesztette: Cséve Anna. Raabe Klett Kiadó, Bp., 1999. 5 Az Osiris Klasszikusok sorozatban eddig megjelent: Móricz Zsigmond Erdély (I—III.), Móricz Zsigmond Novellák I-IV. Sajtó alá rendezte és az utószókat írta: H. Bagó Ilona, Hegyi Katalin 6 Móricz Virág: Apám regénye. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1954.; M. V.: Móricz Zsigmond szerkesztő úr. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1967.; M.V.: Tíz év I—II. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1981. 7 Móricz Lili: Kedves Mária! Móricz Zsigmond levelei Simonyi Máriához. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1973. ® Móricz Gyöngyi munkája nem készült el. 9 Móricz Gyöngyi lányának, Simon Imolának a férje 89
