Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 6. szám - Csáky S. Piroska: Alkotás és könyvkiadás

embereket foglalkoztató, már-már könyvművészeti remekeket létrehozó, régebbi hagyományokkal rendelkező valamikori állami kiadók között - egy időben azok is a hangzatos HOLDING nevet viselték. (Ez nem jelenti azt, hogy a magánkiadványok között nincsenek szép kiadványok. Vannak, csak sajnos sokkal több a színvonalon aluli, amatőr munka. Ezt egyes kiadók anyagmegtakarítással, papírhiánnyal, színes fedőlap helyett olcsóbb grafikai megoldással pótolják, s egyszerűbb, silányabb kivitelű termékeiket takarékoskodással magyarázzák, s nem a könyvkészítéshez értő szakemberek hiányával.) NEVELŐként a minőségit, a szépet, a jót keressük a könyvekben, ezért természetesen azt mondhatom, jó a több kiadó, ha az elvárásoknak eleget tudnak tenni. Ha együttműködve, tervszerűen, piackutatás alapján, szép kivitelben, elfogadható áron kínálják a szép és jó könyveket, s ha megszervezik a tájékoztatást, a terjesztőhálózatot. Vajdaságban sajnos nincsenek könyvesboltok, ahol minden magyar könyv kapható lenne. (Valamikor a FORUM könyvkiadó könyvesboltjai vállalták ezt. Ma már minden kapható ezekben a valamikori könyvesboltokban, a képeslapoktól a Barbie babákig, csak a könyv kevés, s az elárusító olykor nem is tudja, hogy a keresett mű megjelent, és hogyan lehet hozzájutni. Arról most nem óhajtok beszélni, hogy a régi szép időkben magyarországi könyveket is lehetett venni ezekben a boltokban.)

A könyvek népszerűsítése eseti. Olykor a Magyar Szó című napilap közöl róluk rövid ismertetést, de ritkán közük a beszerzés módját, s az újvidéki tv magyar adásaiban is elhangzik néha egy-egy könyvismertető. A folyamatos tájékoztatás tehát nem teljes, nem rendszeres. A retrospektív tájékozódást kiadványainkról a megjelentetett bibliográfiák biztosítják. (Ezek között vannak összefoglaló bibliográfiák, amelyek a teljes jugoszláviai magyar könyvprodukciót tárják fel, vannak közöttük szakbibliográfiák - főként irodalmi, személyi, kiadói stb.)

A könyvkiadók lehetnek:- állami kiadó (Újvidék: Forum)- egyházi (Újvidék: Agapé, alkalmi egyházi: Novo Milesevo)- részben egyházi, de szolgáltatást is nyújtó (Tóthfalu: Logos)- testületek, egyesületek (Szabadka: Életjel, Szabadegyetem, Zenta: Dudás Gyula Múzeum és Levélbarátok Köre)- társaságok (Újvidék: JMMT, Szabadka: MIT)- oktatási intézetek (Újvidék: Magyar Tanszék, Szabadka: Építészmérnöki Kar, Ivó Lola iskola)- művelődési intézetek (Zenta: Thurzó Lajos Közművelődési Központ, Kanizsa: Cnesa)- helyi önkormányzatok (Ürményháza, Muzsla)- vállalatok (Szabadka: Suboticatrans, Grafoprodukt)- újságok, lapok (Suboticke novine, Jó Pajtás, Magyar Szó, Családi Kör)- magánkiadók (Becse: Rubicon)- a szerző (Újvidék, Szabadka, Magyar Csemye)

A tankönyveket az újvidéki Tankönyvkiadó Intézet, újabban a belgrádi Tankönyvkiadó Intézet jelenteti meg. Itt jelennek meg a magyar nyelvű kiadványok is, követve az egységes tantervet.5

5 A tankönyveket ezúttal nem vettük fel jegyzékünkbe, függetlenül attól, hogy fordítás-e vagy magyar szerző munkája, csak a tankönyvpótló Ismeretterjesztő füzeteket, amelyeket az újvidéki Atlantis kiadó jelenített meg és azokat juttatták el az iskolákba.

72